Louis az egyik padon ült a pálya mellett, és a lábát rázta idegességében. Megesküdött magának a harmadik hívás után, hogy többször nem fogja zaklatni Lottie-t, de muszáj volt megbizonyosodnia róla, hogy Harry nem hazudott. Hogy komolyan bízhat a szavában. Nem érezte, hogy hazudna neki. Nem hitte, hogy bármi oka lett volna rá, hisz tudta, hogy Louis semmit sem tehet. A vallomása nem számítana, nem használhatnák fel egy esetleges tárgyalás esetén, hiszen köti a gyónási titoktartás. Bár miután bekapcsolta a mobilján a hangrögzítést, mindent megtett, hogy úgy tudja alakítani a beszélgetést, hogy legyen valami terhelő Harry ellen, de úgy tűnt, minden mondata alaposan megfontolt volt. Ma sokat gondolkodott azon is, hogy talán az áldozata hiábavaló lesz. Olyan közel engedi őt magához, ahogy soha nem lenne szabad, és aminél közelebb már nem engedhetné, de ez is kevés lesz. Nem tudta, mihez fog kezdeni, ha ez lesz a végkimenetele, és mindent feleslegesen tett. Gondolni sem mert erre az opcióra.

A meccset végül Louis-ék csapata nyerte meg, de ettől még mindenki csatakosra izzadva szaladt le a pályáról.

- Szép kis árulás, Styles - szaladt Harry felé Jamie, és Louis is oldalra nézett, amikor meghallotta a másik fiú hangos kiáltását, ahogy egyre közelebb ért. - Mit tettünk ellened?

- Nincs olyan jó segged, mint a tiszteletesnek - rántott vállat nevetve, Louis szemei pedig kikerekedtek, és a fejét kapkodta, hogy ki hallotta ezt meg, de a fejcsóváló és nevetgélő reakciókból arra következtetett, hogy mindenki, viszont mindenki egy jó viccnek vette csak az egészet.

- Eddig még az én seggem is elég volt - ingatta a fejét Jamie, és látszott, hogy egy pillanatig sem vette olyan komolyan az előző megszólalást, mint amennyire valójában kellett volna. - Szívás.

- Az - lökte meg a vállával a Louis számára még alig ismert srácot, és mindketten nevettek. Tetszett a tiszteletesnek a közvetlenség, ahogy Harry viselkedett a barátaival. Barátok voltak egyáltalán? Fogalma sem volt. Nem tudta, hogy mi az, amit csak megjátszott, és mi volt valódi tőle. Remélte, hogy neki sikerült valódi érzéseket előcsalogatni belőle. Ez volt az egyetlen esélye. Egy lány lépett Jamie mellé, és Louis elmosolyodott, amikor látta, ahogy egy csókot váltanak.

- Szia, Harry - köszönt a lány a göndörnek is, és tisztán látszott, ahogy elpirult közben. Nyilvánvaló volt, hogy tetszik neki Harry.

- Jessica - bólintott egyet, aztán mint aki észre sem vette, hogy milyen hatással volt valakire, csak Louis-ra nézett, és némán jelezte, hogy elindul. Louis tudta, hogy azt közölte vele, a templomnál találkoznak. A tiszteletes még illedelmesen elköszönt mindenkitől, mielőtt az autójához ment, hogy Harry után hajtson.

A templomhoz érve a fiú már a bejárati ajtó előtti lépcsőn ült, és éppen a haját túrta hátra, amit a szél előre fújt, amikor Louis kiszállt a kocsijából.

- Sietősen léptél le - szólalt meg a pap köszönés helyett, aztán kinyitotta az ajtót, és belépett rajta, Harryvel a nyomában. A göndör hangosan vágta be maguk mögött az vastag faajtót, elkapva Louis kezét, aztán magához rántotta az idősebb férfit. Olyan szenvedéllyel tapadt az ajkaira, ahogy talán még egyszer sem, de egy egyszerű üdvözlő csók közben legalábbis biztosan nem.

- Mert sietős dolgom volt - felelte Louis szájába morogva, és egy percre sem elszakadva a tiszteletestől, lerúgta az edzőcipőit, és a hálószoba felé lépkedett Louis-val.

- Mi? - kérdezte az idősebb egy kis mosollyal.

- Nem egyértelmű? - hajolt el tőle egy kicsit, hogy az égkék szemekbe nézhessen.

- Zuhanyozni? - húzta fel az egyik szemöldökét Louis, mint aki nyilvánvalónak tartja ezt a választ. - Csak mert bűzlesz.

- És nem szereted a szagom? - nyalt végig csábosan az alsó ajkán a fiú, de Louis csak felnevetett, és eltolta magától. Nem szólt semmit, elkezdett vetkőzni, és némán lépett be a fürdőszobába. Ahogy arra számított is, Harry hamar követte őt, és mire minden ruhájától megszabadult, addigra Louis már a gőzölgő vízsugár alatt állt. Enyhén remegő kézzel nyúlt a hőfokszabályzóhoz, de gyorsan ökölbe szorította azt, nehogy Harry meglássa. Az ő szemében már túl volt ezen. A színjátéka már sokkal messzebb járt annál, mintsem hagyja csak úgy megremegni a kezeit.

- Annyira szép vagy, Lou - suttogta Harry a nyakába, ahogy a háta mögé simult, és átkarolta őt. Ha nem ebben az elcseszett szituációban lettek volna, úgy gondolná, hogy a fiú érez iránta valamit. Hogy ez valami komoly kezdete, mert pont úgy érintette meg, mint aki szereti a másikat. Olyan finoman, és tele törődéssel. A szíve mélyén azt kívánta, bárcsak más körülmények között találkoztak volna. Ha Louis nem lenne pap, és Harry sem sorozatgyilkos, tudta, hogy ők ketten igazán boldogok lehettek volna együtt. Harryvel működnek. A kémia azonnal beindult, amikor megközelítették egymást. Olyanok voltak, mint a mágnes két ellentétes pólusa. Többször is elmerengett ezen, de nem tehetett semmit. Így viszont nincs más alternatíva, mint amit eltervezett.

- Tetszik, amikor így hívsz - felelte rekedten, és megfordult Harry ölelésében. A fiatalabb félig lehunyt szemmel nézett le rá, az arcán egy önelégült mosoly pihent.

- Tudom - dörmögte, aztán Louis nyakába hajtotta a fejét, hogy kezdetben csak ajkaival, aztán már fogaival és nyelvével gyötörje az érzékeny területet. - A tested mindig reagál rá.

- Képtelenség lenne nem reagálni rád - sóhajtotta, és felemelte a fejét, hogy még nagyobb bebarangolható területet biztosítson Harry nyelvének. Jó lett volna, ha tudja, mikor ér véget a színjáték, és mikor kezdődik a valódi szenvedély, ahová csak egyirányú jegye van, így esélye sincs visszafordulni. Eddig még minden alkalommal elvesztette a kontrollt, és a teste időről időre elárulta őt. Ezzel persze közelebb sodorva a céljához, de hatalmas ütéseket mérve a lelkére. Nem tudta, hogy egy lélek meddig bírja ki a folytonos csapásokat.

- Többet akarok - morogta Louis vállába, és a fenekére simítva mindkét tenyerét, közelebb húzta a férfit, hogy testük minden porcikája összeérjen. - Ma már nem elég, ha csak hozzád érhetek.

- Harry - nyögött fel Louis, amikor megérezte Harry merevedését az alhasához nyomódni. Ellenkezést próbált színlelni a hangjában, de tudta, hogy többet kell adnia. Közelebb kellett engednie a fiút, ha be akarta kebelezni. Ő akart lenni az, aki előnyt szerez.

- Csak engedd meg, hogy… - kezdte a fiatalabb, de ahelyett, hogy befejezte volna, térdre ereszkedett Louis előtt. Az idősebbnek elállt a lélegzete a látványtól. Harry megragadta a szivacsot, és alaposan bedörzsölte magát vele. A sarkaim ült, hogy hátrébb tudjon dőlni, és a víz vékony patakokban folyt le a mellkasán. Louis férfiassága már feszült a látványtól, amit Harry félelmetesen szexi alakja nyújtott neki. Miután végzett a saját testével, az idősebb felé mozdult, és őt is elkezdte megtisztítani a focipálya piszkától. A bokáitól indult, és amikor elért a merevedéséig, megnyalta az ajkait, és vetett egy pillantást Louis-ra. Egyetlen pillanat volt. Csak annyi, hogy meggyőződjön róla, minden rendben. Aztán a tiszteletes hosszának a tövére markolt, és hozzá hajolt. Lassan és érzékien nyalta körbe a fénylő makkját, amitől Louis-nak a csempére kellett támasztania a kezét, hogy talpon tudjon maradni. A hangja egy elhalt sóhajjá alakult, ami aztán mégis élete talán eddigi legnagyobb nyögésévé fejlődött, amikor Harry kínzóan lassan, de leengedte őt a torkán. Abban a pillanatban átlépett mindenen, és megszűnt számára a külvilág. Nem érdekelte, milyen hangosan nyög, és hogy azt meghallhatja valamelyik alkalmazott a templomban. Abban a pillanatban csak képtelen volt elhinni, hogy ő komolyan önként mondott le erről az érzésről, és ha nem toppan Harry az életébe, akkor soha nem ismeri meg. A fiú nyilvánvalóan jó volt ebben. Pontosan tudta, merre és hogyan mozgassa a fejét, mikor használja a nyelvét vagy a fogait, és azt is, hogy a kezével miként fokozhatja az érzést. Louis megérezte a mellkasán a szivacsot, de nem számított a látványra, ami akkor fogadta, amikor lenézett. Nem volt felkészülve erre. Harry, miközben előtte térdelt, haja vizes tincsekben simult a hátára, és Louis farka töltötte ki a száját, ahogy felnézett rá az ezúttal ártatlanul csillogó zöld szemekkel. Louis-t elöntötte valami ismeretlen érzés, és az eddig mellkasát, karjait és hátát tisztogató karokat ellökte magától, aztán mindkét kezével megragadta Harry tarkóját. Kényszerítette a fiút a mozdulatokra, és ez az előbbinél is jobban feltüzelte. Harry a farkába nyögött, ami már túl sok volt. Louis képtelen volt kezelni, és ez átlökte a túlpartra. Elengedte Harryt, és amikor a fiú elhúzódott tőle egy hangos cuppanással, azonnal elélvezett. Harry vigyorogva törölgette a száját, élvezve a látványt, ahogy Louis nedve a zuhanytálcára csöpög.

- Ez… - kezdte a férfi, de csak lihegni volt képes. - Elképesztő volt.

- Azt éreztem, hogy élvezted - magasodott újra fölé a fiatalabb, és közelebb lépett hozzá. - Úgy dugtad meg a számat, ahogy még senki.

Louis csak nyelt egy nagyot a hallottakra, de Harry nem adott neki túl sok időt, hogy feldolgozza. Hozzá hajolt, és a nyelvét egyből a szájába tolta. Úgy csókolta, mintha szét akarná tépni, közben pedig a hajába túrt. Louis érezte, ahogy fokozatosan újra megkeményedik.

- Üdv újra itt - lehelte az ajkaira. - Érzed az ízed?

Louis nem válaszolt, csak sóhajtozott. Harry elzárta a csapot, megragadva a tiszteletes ujjait, aztán kilépett vele a zuhanykabinból. Egy törölközővel mindketten nagyjából megszárították magukat, mielőtt a hálóba mentek.

- Már nincs visszaút, ugye tudod ezt? - nézett mélyen a szemébe Harry, és látszott rajta, hogy mennyire meglepte, amikor Louis a farkára szorított, ezzel közelebb mozdítva magához.

- Azok után - kezdte az idősebb rekedt hangon, utalva a zuhanyzóban történtekre. - Nekem már nincs remény.

- Hogy érted? - sóhajtotta Harry, mert látszott rajta, hogy érdekli, amit Louis mond, de a folyamatosan mozgó keze a merevedésén nem hagyta rendesen beszélni.

- Úgy, hogy olyan lettem, mint egy kábítószer függő - felelte mélyen, és az ágyra lökte a fiatalabb fiút. - Belekóstoltam, és már nincs kiszállás.

- Összetörik érted a szívem - biggyesztette le az ajkait Harry, mintha komolyan gondolná, de a hangján hallani lehetett a valódi gondolatait.

- Szemtelen vagy - válaszolta erre Louis, és fölé térdelve kényszerítette egyre feljebb a nagy ágyon. Harry meg akart szólalni, de az idősebb nem hagyta neki. Az ajkaira hajolt, és csókolni kezdte, amíg Harry a fenekébe markolva húzta őt közelebb magához. A fiatalabb fiú felemelte az egyik lábát, és Louis derekára kulcsolta, így felfedve magát. Ezzel egyetemben Louis előre lendült, és a merevedése a tökéletes helyre simult. Annak idején sokszor látta a pornófilmekben, hogyan kellene ezt csinálnia. Elméletben mindent tudott, most mégis tartott a következő lépéstől. Hosszú percekig újra és újra csak Harryhez dörzsölte magát, és csókolta őt, de mást nem tett.

- Hé, Kicsi - simított végig Louis hátán, és elválva a szájától az arcát puszilta, majd a fülébe csókolt. - Minden oké?

- Kell néhány dolog - mondta végül az idősebb, de az arcát Harry nyakába temette, hogy belekóstoljon a puha, napbarnított bőrébe. Érezte, ahogy a fiú mozgolódik alatta, és amikor a tincsein át oldalra nézett, látta, hogy az éjjeliszekrény fiókjában kutakodik.

- Nyilvánvalóan nem lep meg, ha azt mondom, hogy egy pap lakásában, nincs semmiféle szexkellék, ugye? - mormolta Harry nyakába. - Azért viszont a lelkemet is kockára tenném, hogy nálad minden van, amire szükségünk lehet.

Amikor Louis felemelte a fejét, hogy a zöld szemekbe nézzen, azok összeszűkültek a hatalmas mosolytól az arcán. A tiszteletes szó nélkül felkelt, és Harry táskájához sétált, majd néhány másodperc kutakodás után egy doboz óvszerrel, és egy tubus síkosítóval tért vissza, és térdelt újra a fiú lábai közé.

Harry ha lehet még szélesebben mosolyodott el, és szégyentelenül tárta szét a combjait az előbbinél is jobban. Louis vett egy nagy levegőt, és szinte pislogás nélkül nézte Harry kezeit, ahogy a tubusért nyúlt.

- Lefogadom, hogy azóta hordod ezeket a táskádban, hogy először rám törtél a lakásomban - húzta fel a szemöldökét Louis, és egy félmosoly is húzódott az ajkaira. A fiú oda sem nézve nyomott egy kevés síkosítót az ujjai végére. Végig Louis szemébe bámult, aztán alaposan elkenve a zselét az ujjain lenyúlt, és a tiszteletes lélegzete elakadt. A pulzusa megőrült, és miután újra kapott levegőt, a mellkasa is túl gyorsan kezdett mozogni a normálishoz képest. Végignyalt az ajkain, aztán előre nyúlt, hogy a saját kezére is nyomjon a tubusból, majd Harry ujjait eltolva, ő vette át az irányítást a fiatalabb teste felett. Nagyon lágyan masszírozta Harry ánuszát. A fiún látszott, mennyire a határain táncolnak ezzel az időhúzással, mert bár Louis egyszer már elélvezett, Harry még semmit sem kapott.

- Lou… - morogta, és lehunyta a szemeit, miközben a mozdulatokat élvezte. Az idősebb férfi egyből elmerítette egyik ujját a fiúban, és csak arra tudott figyelni, milyen érzést kelthetnek ezek a szűk izmok a farkára feszülve. Ez a fantázia annyira az uralma alá kerítette, hogy nem tudott tisztán gondolkodni. Kihúzta az ujját, és kivett egy óvszert a dobozból. - Kell még.

Louis felpillantott Harryre, akiben bár nem vélte felfedezni ugyanazt a bizonytalanságot, de a hangján hallotta, hogy komolyan beszél. Tényleg szüksége volt még arra, hogy a férfi törődjön vele. Louis végül lassan magára görgetett egy gumit, aztán előre hajolva megfogta Harry derekát, és megemelve húzta közelebb. Most arra volt szüksége, hogy ne gondolkodjon. Arra kellett hagyatkoznia, amit már látott. Ami az emlékeiben volt. Széthúzta Harry félgömbjeit, és közéjük nyalt, majd egy csókban fejezte be a mozdulatot, éppen a rózsaszín izmokra simulva. Harry meglepve nyögött fel, amitől Louis elmosolyodott, és megismételte az előző mozdulatát, aztán újra és újra.

- A kurva életbe! - nyögött fel Harry, hangjában pedig csak a kristálytiszta gyönyör csengett. Talán csak egy csipetnyi csodálattal fűszerezve. Ez még több önbizalmat adott a férfinak a mozdulataihoz. - Ezt is a filmekből tanultad.

Louis nem válaszolt neki, a fejét ingatta egy másodpercig, és visszatemette a nyelvét a szoros izmok közé. Nem sokkal később újra használta az egyik ujját, amihez aztán egy második is társult, így már szinkronban gyötörve a fiút az ujjaival és a nyelvével. Lassan felemelte a fejét, de az ujjait nem mozdította el, és Harryre nézett. A göndör csak bólintott, ő pedig a tubus után nyúlva a merevedésére is kent egy nagy adaggal a hűvös gélből.

- Gyerünk, Lou - sürgette őt Harry, és újra felhúzta az egyik lábát. Louis marokra fogta saját magát, és olyan lassan töltötte ki az előtte fekvő fiút, hogy már ettől az érzéstől majdnem újra elélvezett. Amikor tövig nyomta magát, megállt és hátrahajtott fejjel sóhajtozott. - Szent szar…

- Ez… - kezdte Louis, de képtelen volt befejezni. Nem álltak össze a mondatok a fejében. - Erre nincsenek szavak.

- Akkor most már dugj meg, Lou - nyöszörögte Harry, és a férfi derekán pihenő lábával ösztönözte a mozgásra. Louis azonnal megmozdult, és minden egyes előrecsapódása gyorsabbra, durvábbra sikerült az előzőnél. Harry lenyúlt kettejük közé, és saját magát simogatta, a tiszteletes pedig képtelen volt nem odanézni. Figyelte a fiú minden mozdulatát, és szinte látni vélte úgy mozogni a hasára tetovált leveleket, mintha a szél fújná azokat.

Hosszú percekig nem lehetett mást hallani, csak a testük összecsapódását, mély légzésüket, és kétségbeesett nyögéseiket. Louis a Harry bokájáért nyúlt, ami eddig a derekát ölelte át, és egészen Harry válláig nyomta azt. A göndörnek egy pillanatra abba kellett hagynia a saját kényeztetését, hogy kényelmes hozzájutást találjon a kezének, mert a világ minden pénzéért sem akarta elutasítani ezt a pozíciót.

- Szent ég! - nyögött fel Louis. Érezte, hogy már nagyon közel járt, és ebben a helyzetükben olyan mélyen volt Harryben, hogy ez csak fokozta a szédületes érzést, még ha nem is hitte, hogy ez lehetséges. Olyan közel volt, hogy talán akkor is elélvezne, ha abbahagyná.

- Tartsd még vissza - utasította Harry, de Louis érezte, hogy az az a dolog, amire most biztosan képtelen. Fogalma sem volt, mit kellene tennie, hogy késleltesse az elkerülhetetlent.

- Én… - még a mondatot sem tudta befejezni, mielőtt egy nyögéssel telespriccelte az óvszert, és a levegőt kapkodva lökte előre még néhányszor a csípőjét.

- Ezt még gyakorolnunk kell - mosolyodott el Harry, de a hangja fojtott volt, és a keze folyamatos tempót diktált a lábai közt. Louis nem húzódott ki Harryből, helyette félretolta a fiú kezét, és ő folytatta a gyors mozdulatokat, közben pedig előrehajolt, hogy megcsókolhassa. Intézett még néhány lökést a csípőjével, mire Harry nyögése végigszaladt az ő testén is, és érezte ahogy a fiú lehetetlenül ráfeszített a már csak félmerev farkára, miközben a kezébe élvezett.

Louis addig csókolta Harryt, amíg a göndör légzése le nem nyugodott annyira, hogy úgy érezze, már elmozdulhat tőle. Még magának is félt volna bevallani, de mindez túl jó volt. Képtelen volt a megbánás érzésére abban a pillanatban, amikor kihúzódott a szűk forróságból, és lehúzva a gumit, Harry mellé hanyatlott.

- Tudod… - kezdte Harry, és egy kis lihegés után az éjjeliszekrény felé nyúlt egy zsebkendőért, hogy megtörölje magát. Miután azt nemtörődöm módon a földre hajította, arcát Louis felé döntötte, de még mindig kiterülve feküdt az ágyon. - Pofátlan dolog ilyen jónak lenned az első alkalommal.

- Én csak… - nevetett fel Louis, és tapintható volt a zavara. Átnyúlva Harryn kivett egy doboz cigit a kisasztal fiókjából, és a saját oldalán lévő asztalra hajította, miután előhúzott belőle egy szálat. Meggyújtotta, és egy lassú sóhajjal fújta ki a plafon felé a füstöt. - Nem gondolkodtam.

- És ez nagyon jó hatással van rád - bólogatott hevesen a fiatalabbik.

- Maradsz, vagy menned kell? - kérdezte Louis, folyamatosan azon járatva az agyát, mióta a cigijét szívta, hogyan zajlik ez Harrynél. Megfigyeli a lányokat? Vagy időt tölt velük? Mi a menetrend? Átnyúlva a fiú felett pöccintett le egy kevés hamut, aztán visszafeküdt a helyére.

- Hova kellene mennem az éjszaka közepén? - horkant fel Harry értetlenül, és magára húzta a lábuknál összegyűrődött takarót.

- Nem tudom, talán…

- Maradok - szakította félbe az idősebb férfit, és jelezve, hogy befejezte a beszélgetést, lekapcsolta a lámpát. A szobában nem maradt más fényforrás, csak Louis égő cigarettájának a pirosan fénylő parazsa. A férfi élete legjobb estéjén van túl, mégis egy kicsit csalódott. Ennek ellenére sem érzi, hogy Harry más módon is közelebb engedte magához. Nem csak egy dugást akart tőle, és reménykedett benne, hogy a fiú sem. Harry folyamatosan megpróbálta őt szexi mondatokkal, vagy éppen bókokkal levenni a lábáról. Ez volt az ő taktikája. Talán Louis-nak is meg kellene próbálnia ezt. Teljes mértékben a fiú fölé kerekedni, és átvenni a domináns szerepet. Amíg Harry azt érzi, hogy ő irányít, addig nem fogja megtörni őt. Változott a terv.