Sziasztok!
Ahhhj, most hogy visszaolvastam mit posztolok ma, rájöttem, hogy megint meg akartok majd ölni, mert itt lett vége. XD Ez sokszor nekem egyáltalán nem tűnik fel, mert folyamatában írom, és már csak a készet posztolom. :D Bocsiiii. Azért remélem nem küldtök el melegebb éghajlatra! Vigyázzatok magatokra. : ))
Puszi&Pacsi
hatodik
Reggel még csak fél hat, amikor elkezdek készülődni, nyolcra a város másik felén kell lennem, és nem ártana átvergődnöm magam a korai dugón addigra. Amikor eszembe jut, küldök egy üzenetet Simonnak, hogy kellene egy expressz vízum Harrynek. Szinte azonnal jön a szarkasztikus válasz, hogy mennyire örül nekem, amin el kell mosolyodnom. Noel néhány percre rá sírni kezd, és nem hagyja abba, szóval Harry maximálisan komolyan vette, hogy ne menjen a közelébe a munkaideje kezdete előtt. Miután átsietek, és egy kicsit megnyugtatom, végre sikerül elkészülnöm. Reméltem, hogy legalább reggel nem futunk össze, de ez hiú ábránd volt. A konyhában kávézgat, és egy könyvet olvas.
- Jó reggelt! - köszön rám, ahogy meglát, és becsukja az eddigi olvasmányát, miután hajtott rá egy szamárfület. Én is mindig ezt csináltam, aztán anyu lehordott, hogy megrongálom az értékes könyveket. - Korán keltél ma.
- Nyolckor megbeszélésem van - felelem neki, és töltök magamnak is egy bögrével a még gőzölgő kávéból. - De utána jövök haza. Még össze kell pakolni Noelnek.
- Megcsinálhatom addig - lelkesedik egyből, és tulajdonképpen nem bánom.
- Rendben, a megbeszélés után Simon eljön érted, és elintézitek a vízumot. Neki két perc lesz az egész - darálom a tervet, mire kitágulnak a szemei. - Akkor már itthon leszek a kicsivel.
- Mármint… Simon Cowell? - dadogja nekem, mintha minimum Elvis Presleyt mondtam volna. Csak megforgatom a szemeimet, és megiszom a kávém.
- Igen, Cowell - válaszolok végül, aztán az előszoba felé indulok. Látom rajta, hogy fészkelődik a széken, és mondani is akar valamit, de végül nem teszi, én meg kapok az alkalmon, és kisurranok az ajtón.
Mire kiérek a kapuhoz, Zack már ott vár rám, a kocsit sem állította le. Intek néhány embernek, akik az utcán köszöngetnek, aztán bevágódok a barátom mellé.
- Hogy telt az éjszaka? - sandít felém, ahogy kikanyarodunk az útra.
- Tudom, mire célzol most - felelem mogorván, miközben előveszek egy cigit a zsebemből, és miután meggyújtom, a telefonomba igyekszem merülni.
- A szerződésbe nincs amúgy belefoglalva, hogy lehetőleg ne fogdosd a dajkabácsi farkát? - nevetgél gúnyosan, de pontosan tudom, hogy valójában komolyan arra kíváncsi, hogy milyen típusú jogi vonzata lenne a dolognak.
- Gőzöm sincs, de gondolom, hogy nem díjaznák - rántom meg a vállam egyszerűen.
- Eléggé lazán veszed - néz rám tartósabban az egyik piros lámpánál.
- Mert nincs jelentősége - felelem egy kicsit talán erélyesebben, mint akartam. - Nem fogom elvenni, vagy valami szarság. Csak szórakoznék vele egy kicsit, de azt sem fogok. Visszatartom.
- Mondod ezt azután, hogy a gatyájában turkáltál - mutat a tegnap esti botlásomra, és most meg kellene játszanom, hogy mennyire bánom, de kurvára nem így van. Valójában minden reszketeg lélegzetvételét imádtam annak a srácnak, és máris keményedek, ahogy felidézem a jelenetet.
- Legközelebb nem fogok - igyekszem lezárni a témát, de átlát rajtam.
- Remélem ezalatt nem azt érted, hogy legközelebb már meg is dugod - húzza fel az egyik szemöldökét hitetlenkedve. Csendben meghúzom magam az anyósülésen, mert ha nem is ma este, de nem tudom, hogyan alakul ez a dolog később, és hazudni nem akarok Zack-nek. Persze ő a hallgatásomból egyértelműen tudja a válaszomat, amitől csak egy rosszalló fejrázást kapok.
***
Harryt bámulom a gépen, miközben Noelt ringatom a vele szemközti ülésen. Magángéppel repülünk Simonnal és a többi mentorral, a versenyzők pedig a menetrend szerintivel jönnek utánunk. Simonnak volt egy olyan ötlete, hogy Harry is velük jöjjön, de végül magam mellett tartottam. Nem tudom, miért hadakoztam annyira az ellen, hogy pár órára nélkülözzem. Talán mert még soha nem járt az Államokban, és nem akartam, hogy valami történjen vele. A fiú az én felelősségem. Ezt a lelkemre kötötték az ügynökségnél. És valószínűleg beletartozik a dologba az is, hogy olyan cseszettül képtelen vagyok levenni róla a szemem. Ahogy ma felöltözött, az már bűncselekmény. Egy fehér farmer van rajta, beletűrve a piros mintás ing. Lengén lóg rajta, de az elmúlt éjszaka megtapasztalhattam, hogy mit rejt alá. Az esti edzések, amikről mesélt, látványos és kézzelfogható bizonyítékot hagytak a felsőtestén. A hasán mindenféleképpen. De a legjobban az a fehér gatya csinál ki. Ahogy a combjaira feszül, minden vonalát tisztán láttatva, az csak egy dolog. Ahhoz társul, hogy úgy teszi keresztbe őket, mint egy jókislány, ettől pedig a számat vagyok kénytelen nyalogatni. Még nem vette észre, hogy lassan felszállás óta legeltetem a szemeim rajta, mert teljesen bele van merülve a mobiljába. Végszóra rezzen meg az enyém, a mellettem lévő székre dobva, és ahogy lenézek rá, látom, hogy Zack írt, kihasználva a gép wifijét.
“Ne bámuld már úgy, mint valami éhes vadállat. Ez kurvára hátborzongató, és S is észrevette.”
Megforgatom a szemeimet, és kezembe véve a telefont, bepötyögök egy gyors választ.
“Leszarom Simont… Kedvem lenne a srácot a mosdóba rángatni most.”
Még válaszol egy olyat, hogy eszembe ne jusson, mert ő meg majd kirángat minket onnan, de persze nem fogom megtenni. Még ma este felszedek valakit, hogy csillapítsam a vágyaimat, amiket ő ébresztett fel.
- Megfognád egy kicsit? - nyújtom felé Noelt, mert Simon int nekem, hogy menjek oda egy kicsit. Kurvára nagyszerű, gondolom most majd felszólít, hogy azonnali hatállyal kössek csomót a farkamra, legalábbis Harry esetében.
- Persze - mosolyodik el, és a telefonját az ülés és a combja közé csúsztatja, hogy a kicsiért nyúljon. Van egy pillanat, amikor egyszerre van mindkettőnk kezében, és ő éppen akkor néz rám azokkal a rohadtul zöld szemeivel. Itt fent, a mesterséges fényben sokkal világosabbnak tűnik. Az egyik gyengém a világos szemszín, szóval ez most nagyon nem volt rám pozitív hatással. Megköszörülöm a torkom, aztán otthagyom, és lehuppanok Simon mellé.
- Mesélsz nekem egy kicsit erről a srácról? - kérdezi úgy, hogy fel sem néz az újságból, amit maga előtt tart. Már csak néhány hónapig a menedzserem… Mindig ezzel nyugtatom magam.
- A bébiszitterünk - válaszolok szűkszavúan, mintha nem tudnám, hogy ez édeskevés lesz neki, de egy próbálkozást azért megért a dolog.
- Milyen vicces kedvedben vagy ma, Tomlinson - hajtogatja össze az újságpapírt, és végül csak rám néz. - Úgy bámulod, mintha akarnál tőle valamit.
- Pedig nem így van - tagadom le a nyilvánvalót. Nem kell tudnia róla. Csak néhány hónap, és azt csinálok, amit akarok. De legalábbis nem leszek ennyire leláncolva. - A mai napig nem tudom megfejteni, egy srác miért vállal ilyen munkát, de Linette-et megnyugtatja, hogy ő van mellettem, és nem egy fiatal lány.
- Mert Linette-be annyi értelem szorult, mint egy bontott csirkébe - forgatja meg a szemeit, és ezen muszáj nevetnem. Valóban így van, nem a világ legokosabb embere, az szent igaz. - A vak is látja, hogy a srác olyan meleg, hogy nagykabát sem kell mellette télen. De ellenben vele, ezt te tudod, igaz?
- Van valami faszija - bólogatok, de igyekszem játszani, hogy kicsit sem érdekel a téma. Néhány hónap… - A napokban felhozta hozzám.
- Ó, értem - feleli egy kicsit elgondolkodva. - Tartsd magad távol tőle, Louis.
- Nem vagyok meleg - morgom az orrom alatt, és vissza indulok a saját ülésem felé. A szexi bébiszitteremmel szembe. Azért is legeltetni fogom rajta a szemeimet. Simon megbaszhatja magát.
- És ez maradjon is így - szól még utánam, éppen amikor leülök. Csak morcosan rázom a fejem, amit Harry is észrevesz, és aggódó pillantásokkal méreget.
- Minden rendben? - kérdezi, és közben kedvesen ringatja Noelt. Nincs kedvem elvenni tőle. Aranyosan néznek ki együtt. Harry kezében tényleg tagadhatatlanul jól áll a kisbaba.
- Igen - felelem neki, és a számat rágcsálom. Kell egy nő. - Ha odaértünk, rád hagyhatom egy kicsit? Olyan éjfél körül bemegyek érte hozzád.
- Persze, nem gond - suttogja a kicsi feje felett, nehogy felébressze. - Minden bizonnyal aludni fog úgyis. Addig majd tanulok.
- Oké - felelem esetlenül. Nem tudom miért, de kellemetlenül érzem magam, hogy Harry a fiamra fog vigyázni, amíg én egy nő alatt élvezkedek majd. De meg kell nyugtatnom magam, hogy ez a dolga. Ezért fizetem. Ahogy a fizetés szó az eszembe jut rájövök, hogy péntek van. Át kell utalnom neki a heti bérét. Előkapom a telefonom, és belépek az online bankomba, hogy csináljak egy megbízást ehhez. Máskülönben biztos ki fog menni a fejemből párszor. Korábban már átküldte nekem a számlaszámát, így most csak megcsinálom az utalást, aztán felnézek rá. - Az egyetemi tandíjat mikor kell befizetni?
- Jövő hét végéig még ráér - feleli mosolyogva, és mintha egy kicsit elpirult volna, hogy erről kérdeztem. Zavarba hozza, hogy én fogom fizetni neki? Biztos vagyok benne, hogy tisztában van vele, ez aprópénz nekem.
- Később majd küldd át, hogy pontosan mennyi a teljes év, meg azt is, hogy hová küldjem - darálom neki gyorsan. Talán ha érzelemmentes maradok ezzel a témával kapcsolatban, akkor ő sem fogja ennyire véresen komolyan venni.
- Rendben, köszönöm - hajtja le a fejét, éppen amikor Ayda mellénk lép, és Noelt kezdi bámulni ellágyult vonásokkal. Nők… Meglátnak egy kisbabát, és már kenyérre lehet kenni őket.
- Mennyi idős is most? - fordul felém, és nagyon halkan beszél, bár felesleges. Noel sokszor felébred, de mindig csak akkor ha ő akar.
- Most tölti a hetedik hónapot - mosolygok rá, és a kicsi felé mutatok. - Megfoghatod ha szeretnéd. Bárki kezében elalszik órákig, csak a kiságyban nem.
- Theo is ilyen volt - nevet fel, és érte nyúl, de Harry vonakodva adja neki. Csak nézem, ahogy szinte fizikai fájdalmat okoz a srácnak megválnia a fiamtól. Ayda végül dúdol neki, és visszaül vele a saját helyére a férje mellé. A göndör egészen addig követi őt a tekintetével, de amikor Robbie felnéz a telefonjából, először a fiamra, aztán felénk, zavartan kapja el a tekintetét róluk.
- Mi bajod? - ráncolom a homlokom, miközben a telefonját oldja fel, és azzal a lendülettel vissza is zárja, amikor meghallja a hangom.
- Csak még mindig nehezen hiszem el, hogy ennyi hírességgel utazom egy gépen - vigyorog rám, de az arca rózsaszín, annyira zavarban van ettől a ténytől.
- Nos, eggyel együtt is laksz ezek közül, szóval ideje megszoknod - válaszolom neki, amin csak bólogat, és a mobilját kezdi nyomkodni. A gép hátuljába sétálok, hogy töltsek magamnak egy kis kávét, amikor megérzem, hogy van valaki a hátam mögött.
- Louis - sziszeg a nyakamba, és a hangja minimálisra van fogva, hogy senki se hallhassa. - Beszélhetnénk?
- Miről? - fordulok meg, és az ablak felé lépek, csak hogy egy kis távolságot kreáljak magunk közt. Ha túl sokáig vagyok a közelében, eléggé nagy az esély, hogy elvesztem a fejem.
- Láttam a fizetésem - suttogja, és az arca olyan kétségbeesett, mintha minimum azt akarná közölni, hogy hallotta, amint a pilóta azt mondta, hogy le fogunk zuhanni. - Majdnem a triplája annak, ami a szerződésben van.
- Tudom - bólintok felé, és a számhoz emelem a csészét. - És?
- Nem fizethetsz nekem ennyi pénzt! - ingatja a fejét, és mintha ingerült lenne. Mi a fene baja van? Nem kevesebb, hanem több lóvét kapott. Erre nem igazán így kellene reagálnia.
- Annyit fizetek, amennyit akarok - keményítem meg a hangom vele szemben. Nem fogja átvenni az irányítást a kapcsolatunk felett egyetlen percre sem, ha esetleg ebben reménykedett. - Ez nem egy átlagos család, így vonatkoztass el a szerződésedtől is, oké? Extrém életet élünk, extrém gázsiért. Te is, meg én is.
- De… - kezdené el, de az ajkaira teszem a mutatóujjam.
- Shh - súgom felé, és egy nagyot nyel az érintésem alatt. Tudom, hogy nem szabadna semmit sem csinálnom, de nem tudom megállni, hogy ne simítsam körbe az száját. Ő erre lehunyja a szemét, és egy aprót sóhajt. Kérnem sem kell, hogy engedjen be, már nyílnak is az ajkai, és a mutatóujjam köré zárja. A farkam megrándul a nadrágomban, és muszáj letennem a félig üres csészém. Itt hátul senki sem láthat minket, és éppen ezért volt nagyon veszélyes utánam jönnie. Készséggel engedelmeskedik nekem, amikor a derekánál fogva a gép oldalának döntöm a hátát, és egyik combommal besimulok a lábai közé. A háta a falnak nyomva, és hiába akarná, esélye se lenne elmozdítani, de úgy tűnik nem is jut eszébe, mert a csípőjét még előre is löki, hogy hozzám érhessen vele. Erre felmordulok, és erősen a derekába markolva szorítom hátra. Akkor dörgölőzhet nekem, ha én mondom. Egyre nagyobbakat sóhajt, és az arca annyira képmutató, ahogy pirospozsgásan csillog, miközben teljes odaadással szopja az ujjam, mintha azzal mindkettőnk orgazmusát előidézhetné, ha kellően kitartó. Szép. Annyira rohadtul gyönyörű ez a srác. Már hajtanám a fejem a nyakába, amikor inkább erőt veszek magamon, és ellépek tőle, minden fizikai érintkezést megszakítva.
- Nem lehet… - mondom rekedten, és Harry olyan könyörgő szemekkel néz rám, hogy legszívesebben itt, mindenki füle hallatára kefélném ájulásig. Hiszen ezt akarja. Ő akarja. Ő is akarja…
- Louis - kérlel, és a hangja megremeg a testében lévő szexuális frusztrációtól. - Kérlek…
Újra megalázkodik előttem, könyörögve azért, hogy tegyem vele, amit akarok. Éppen úgy, mint az első alkalommal, amikor letámadtam az előszobámban. Nem tudom, mit mondjak neki. Nem tudom, hogy jó ötlet lenne-e bármit is mondanom. Annyira kétségbeesetten akar engem, és ez túlságosan is imponál nekem. Az ő esetében jobban, mint valaha. Szó nélkül rázom meg a fejem, és hagyom ott a fiút a fal mellett, a fehér nadrágján tökéletesen áttetsző merev szerszámmal. Nem tudom, hányszor fogja még tűrni, hogy a padlóba döngöljem az önbecsülését, amiből láthatóan így sincs túl sok.
Miután visszaülök a helyemre, felnyitom a laptopom, és a fejemre teszem a fülhallgatóm, hogy dolgozzak egy kicsit. Így teljesen kizárva a külvilágot. Harry csak közel tíz perc elteltével ül vissza elém, de rá sem nézek inkább. Aggódom attól, hogy mit látnék a szemében. Néha Ayda felé pillantok, de remekül szórakoznak a most épp éber Noellel, így szinte egészen addig csak a hangsávokat tologatom az egyik dalom alapjában, amíg le nem szállunk. Akkor a kolléganőm visszaadja nekem a fiam, és mindenki becsatolt övekkel várja, hogy kiszállhassunk végre.
Amikor már beparkolnak a fekete, sötétített Land Roverek a gép mellé a kifutóra, Harry mellé lépek, de ettől azonnal összerezzen. Tönkre fogom tenni ezt a fiút…
- A jobb szélső a miénk - kezdem neki magyarázni, ő pedig bólogat. - Nem ugyanott leszünk, ahol a többiek. Mindenki más és más programokkal készül hétvégére.
- Értem - leheli maga elé teljesen élettelenül, aztán amikor nyílik a gép ajtaja és kiszállhatunk, ő mögém húzódik. Folyamatosan a nyomomban van, hogy véletlenül se vesszen el, és emiatt egy apró mosoly kúszik az arcomra.
- Vedd fel a kalapod, és a napszemüveged, amit kértem, hogy hozz el - magyarázom neki már az autóban, mire egyből kiveszi azokat a táskájából. - A biztonsági őrökkel fogsz bejönni a hotelba mögöttem, rendben?
- Igen - bólint, amint a fejére tolja a szemüveget, és a haját a kalap alá tűri amennyire tudja.
Miután mindent tisztáztunk, hamarosan meg is érkezünk a szállodába. Néhány fényképezőgép villan, és szerencsére Noel hordozóját letakartam, így róla nem tudnak képet csinálni. Besietünk a monumentális épületbe, és miután felvesszük a kártyákat, már kicsit kifújjuk magunkat a liftben.
- Ezek a tieitek - nyújtok kettőt a két őrnek, akik csak egy bólintással elveszik azokat, aztán Harry felé fordulok. - Ez meg a tiéd. Az enyém mellett leszel. És a két oldalunkon az őrök. Beletettem egy kis cetlit a tartójába, azok a telefonszámaik. Ha bármi van, hívhatod őket. Gary veled fog menni mindenhova, ahova Noellel mész. Vigyázni fog rátok.
- Oké - veszi el tőlem a kis kartonborítékba csomagolt ajtónyitó kártyát, és az adatokat.
- A kártyáddal bármit fogyaszthatsz az étteremben, és a medence partján is - sorolom neki, csak hogy tudja, ez nem egy félpanzió. Használja ki. - Az edzőterem állítólag kibaszott jó itt, nézd majd meg.
Erre már semmit sem mond, csak némán bólogat minden mondatom után. Ahogy kilépünk az emeletünkre, a szobák közel vannak a liftekhez. Átnyújtom neki Noel hordozóját is, aztán a pelenkázó táskát a vállamról. Gary leparkolja az ajtó mellett Harry és Noel csomagjait is, és mindketten a szobájukba mennek. Ketten maradunk Harryvel.
- Lehet, hogy el fogok aludni, mire jössz - motyogja szendén a kezében forgatott kártyára bámulva. - Eléggé összezavar, hogy este indultunk el, itt meg most délután van.
- Aludj nyugodtan - lapogatom meg a hátát, de ez egy nagyon rossz ötlet. Úgy húzódik el az érintésemtől, mintha az ujjaim égetnének. Összeugrik a gyomrom ettől. Hát nem is kellett olyan sokat várni, míg több megaláztatást nem tűr el tőlem. - Van egy bérelt autó a parkolóházban. A nevemen van, a kártyádra kiadják majd. Este jövök.
Úgy indulok a szobámba, hogy rá sem nézek inkább. Le kell mennem a belső udvarba, és találnom valakit ma estére. Kell valaki, akit a matracomba döngölhetek, mert szétszakít a vágyam Harryért.
Talán már a negyedik martinit szürcsölgetem el, amikor egy hosszú combú, göndör barna felkelti a figyelmem. Szándékosan riszál el előttem úgy, hogy a piros tangába kapaszkodó feneke premier plánba köszönjön az arcomba. Bemászik a jakuzziba, és felém kacsintgat. Félretéve az italom maradékát, mert már többet is ittam, mint ami elég, utána megyek, és szorosan mellé ülök. Átvetem a karom a válla felett, és a hajába hajolok.
- Feljössz velem? - dörmögöm a fülébe, mire csak bőszen bólogat. Megfogom a kezét, és kisegítem a vízből. Nem beszélgetünk. Ő is pontosan tudja, hogy nem azért hívtam el. A nevét sem tudom, de nagyjából tíz perc múlva már a lábai közt leszek. Nem tudom, mit gondoljak ezzel kapcsolatban, de leginkább azért, mert ahogy a lány a liftből kiszállva rám néz a zöld szemeivel, olyan érzésem van, mintha alaposan tökön rúgtak volna. Vékony, magasabb nálam, a haja barna és hullámos. Zöld szemek… Észrevétlenül, teljesen ösztönből választottam ki Harry női megfelelőjét. Nem. Hazudok. Ez a lány meg sem közelíti Harryt, hiába hasonlóak az adottságaik. Éppen a szobakártyám ásom ki a vizes rövidgatyám zsebéből, amikor nyílik a mellettem lévő ajtó, és a gyönyörűbbik göndör lép ki rajta, karján a fiammal. Egy pillanatra megrökönyödik, és amikor sikerül értelmeznie a jelenetet, ami elé tárul, kitágulnak a szemei, de a meglepetése hamar valami ismeretlenbe csap át. Ezt az érzelmet még nem láttam eddig a szemeiben.
- Ő a te babád, ugye? - szólal meg először a lány, de az egész eddigi varázs elszáll. A hangja egy kicsit sem hasonlít Harryhez. Ahogy fölé akar hajolni, és talán még meg is érinteni, Harry elkapja előle, és a lift elé áll, gyorsan megnyomva a gombokat. Szívesen mondanám, hogy igen, mindkettő az én babám, de ezen csak magamban szórakozom egy jót.
- Inkább megyünk - morogja olyan mély hangon, amit most hallok tőle először. Nem gondoltam, hogy képes még mélyíteni az eddig ismert tónuson. - Hagyunk, hogy kiválaszthasd Noel új anyját.
- Mi? - néz rám összezavarodva a csaj, akinek még mindig nem tudom a nevét. Hát nem az eszéért fogják elrabolni, ha nem esik le neki, hogy Harry éppen féltékeny. Ez furcsa mód felvillanyoz, és a világ legkegyetlenebb szemétládájává változva, még teszek is rá egy hatalmas lapáttal.
- Még az is lehet, bébi - rántom magamhoz a bikinis modellnek is beillő lányt, és még meg is csókolom, mielőtt becsukódnának a lift ajtajai. Harry féltékeny volt, borzasztóan féltékeny, ami végre újra feléleszti bennem a tüzet, és legalább lesz mit kiélnem… - Mi a neved?
- Sally - feleli a számba, ahogy becipelem a szobámba. Egyből kikötözöm a melltartója madzagját, és ledobva azt, a melleire koncentrálok egy kicsit. Eldöntöm az ágyamon, és míg a hasát csókolom végig, a falatnyi bikini alsót is a földre ejtem. Ahogy elmerülök benne, végig a dühös göndör képe motoszkál a fejemben, ahogy a liftből nézett ránk.
Ígéretemhez híven, este kopogtatok az ajtaján, hogy magamhoz vegyem a kicsit éjszakára. Sellyt kitettem nagyjából negyed órával azután, hogy végeztünk. Adtam neki három ciginyi időt még velem, de aztán mennie kellett. Egy kicsit morcos volt, de nem gondolhatta komolyan, hogy kapcsolatba bonyolódnék vele, miután csak az ágyban kezdett érdekelni a neve… Az ajtó kattanva kinyílik, de Harry rám sem néz, egyenesen visszamegy a szobába. Ez eléggé veszélyes terep. Egy hotelszobában, Zack és Simon vizslató szemeitől távol. Ha belegondolok, otthon kettesben vele is legalább ilyen veszélyes, és csak napról napra rosszabb.
- Alszik, de elég sokszor felébredt - dörmögi mélyen, és a kiságyhoz sétál. - Segítek átvinni.
- Oké - felelem tárgyilagosan, és megragadjuk a mobilágy két oldalát, hogy a szobámba kanyarodjunk vele. Miután békésen a helyére került, és Noel sem ébredt fel, Harry az ajtó felé indul. - Holnap alhatsz. Csak olyan nyolctól lesz rád szükségem.
- És ezúttal az ágyadban, vagy a fiad mellett? - fordul meg indulatosan, és én a meglepetéstől lépek egyet hátra. Noel mocorogni kezd az erőteljes hangjától, mire felé kapja a fejét, majd megint felém, és annyira elpirul, mint talán még soha. Vörösen lángol az arca, és rémülten néz rám. - Én… Nem tudom, miért mondtam ezt…
- Mert meg vagy sértve - mutatok rá a valóságra, amitől csak még erősebb lesz a zavara, de aztán rémület váltja fel azt, ahogy felé sétálok. Megragadom a pólója nyakát és magam után húzom, hogy az ágy szélére ültessem. Undorodva néz az összekuszált ágyneműre, és úgy ül rajta, mintha valami betegséget kaphatna el tőle. - Most engedd ki szépen a frusztrációd, és mondd el, mit gondolsz.
- Ez nem ilyen egyszerű, Louis - hajtja le a fejét, látszólag beletörődve, hogy azon az ágyon kell ülnie szorosan mellettem, amin nemrég még egy random csajt dugtam.
- Ez félelmetesen egyszerű, Harry - bólintok, és úgy döntök kezdem én, ha már szerinte ez olyan bonyolult, mint az atomfizika. - Csak figyelj engem. Kívánlak. Minden pillanattal, amit a közeledben töltök, csak egyre jobban. Gondolom az mostanra már nem titok előtted, hogy nem egészen vagyok hetero. De hosszú, nagyon hosszú évek óta te vagy az első srác, akihez hozzáértem. Hiba volt.
- Miért? - kérdezi egy érdekes, izgatott hangsúllyal, ami meg is akasztja a gondolataimat egy pillanatra, de igyekszem hamar összeszedni magam.
- Mert barátod van - mondom a legkézenfekvőbbet ahelyett, hogy a valóságot tárnám fel előtte. Bármennyire is mutat alárendelt viselkedést, amiket vele akarok tenni… azt nem biztos, hogy ez az édes és pirulós fiú értékelné. - És mert én a média számára hetero vagyok. Te nem a négy fal közti sötétséget érdemled. Bár szerintem Lucast sem, de ez már csak az én véleményem…
- És ha én úgy döntenék, hogy az is elég? - motyogja olyan halkan, hogy alig érteni. Az ölében fekvő ujjait bámulja, amikkel a nadrágját birizgálja.
- De nem az, göndör - erősködök tovább, de amikor folytatnám, valami isten se tudja milyen mélyről, de valószínűleg az összes bátorságát összeszedte, hogy az ölembe lendüljön, és az ágyra nyomjon. Éhesen falja a szám, és engem teljesen elbódít az íze. Fekete tea és menta. Lefekvés előtt teát ivott, de már túl van a fogmosáson. A legjobb kombó az ízlelőbimbóimnak ahhoz, hogy észre se vegyem, ahogy viszonzom a közeledését. Kezeimet már a hátára simítottam, ő pedig a pólóm alatt kezd simogatni. Még egy hete sem ismerem, de már itt vagyunk. Ez helyes? Nem az… Mikor cselekszem én helyesen? Szerintem még nem volt olyan… Fordítok a helyzetünkön, és magam alá gyűröm, de nyöszörögve kap utánam, amikor hirtelen lemászom róla, és talpra állok. - Ne itt.
A kiságy mellé sétálok, és bekapcsolom a babaőrt, aminek a másik felét a zsebembe gyűröm.
- A te ágyadban - egyértelműsítem, és a pólóját lesimogatva pattan fel a már elhasznált matracomról, hogy kövessen a szobájába.
7 Comments
És valóban! 😃
VálaszTörlésKattan a zár, és vége a résznek.
Őrült jó lett, és bár az előző részben egy arrogáns faszfejnek láttam Lout, itt kezdem megérteni.
Azt azért nem gondoltam volna, hogy tényleg felszed valami random csajt.
Teljesen felesleges volt. Akárhány nő jöhet. Mindig csak Harry fog az eszében járni. Amit meg is értek.
Estembe jutott a fehér farmerről egy kép. Harry, reptér fehér gatya. Csak az ing nem stimmel,de éstbontó az összhatás így is.
Azt mondtam már, hogy imádom ahogy írsz? Na most mondom. 😃
Még akkor is ha Louis itt egy kicsit kevésbé szimpire sikerült. (nem is tudom? Írtad már ilyennek?)
Ő a szívem csücske, kicsit illúzió romboló, deeee... Hihetetlenül izgalmas így látni. Azt hiszem tetszik. 😂
Pussz 😘 😘 😘
Tudooom! :DDD
TörlésNagyon jól láttad, Louis egy arrogáns seggfej, de azért vannak érzései, és okai is, miért olyan amilyen, még ha az nem is mindig magyarázat arra, hogy valaki faszfej legyen.
A csaj valóban felesleges volt, viszont ő hitt abban, hogy talán csak szexre van szüksége. Tévedett. :))) A fehér farmeres pedig yesssss, tudom, melyikre gondolsz, deee van egy másik is, és előttem az volt. Ott már nagyon hosszú a haja, és egy lila/rózsaszín ing van rajta. Grrrrr....
Köszönöm szépppeeen! :)))
Nem írtam még ilyenre Louis-t soha, de ne írd le azért. Remélem idővel közelebb kerül hozzád. :))
Pusziiii
Hello😊
VálaszTörlésMindig izgatottan várom a szombatokat! Az az első dolgom, mikor felébredek, hogy csekkom fent van-e már az új rész😍 aztán persze, valami oknál fogva, mintha csak tudnák, mindig szombaton van valami, ami miatt nem tudom azonnal olvasni vagy legalábbis hamar befejezni 😏 de sikerült végre 😍😁 Egész nap azon kattogott az agyam, hogy mikor tudom már olvasni 😅 Annyira imádom ezt a sztorit is, hogy ahh, iszonyatosan nehéz kivárnom az újabb szombatokat...
Váááá! Megőrjítenek, meg te is!! De nem baj az, csak csináljátok, kibírom, edzett vagyok már 😅
Iszonyatosan vártam már az utazást. Kíváncsi vagyok mik lesznek itt, habár már a megérkezés estélye is eléggé eseménydús lett. 😬
Zack a kedvencem, habár ezt már mondtam, de nyilván még párszor meg fogom említeni. Imádom a Louisval való kapcsolatát. 😁 Egyetértek Louisval, az ahogy felöltözött az egy bűncselekmény 😏 főleg a fehér nadrág... (Van is egy ilyen kép asszem valami reptéren, ha jól emlékszem, láttam is magam előtt😊😁) Simon meg rohadjon meg! Fú, amint meglátom a nevét, totálisan felmegy bennem a pumpa. Undorító egy alak. Itt is legszívesebben jól megcsaptam volna, ahogy beszélt. Kapja be!! 😠
Ahh, mikor hátrament Harry Louis után. Oh, szent egek. Tudtam, hogy lesz valami, de ajj... Louis olyan kis genya (jó, nyilván nem csinál semmit a gépen, mivel azért csak nincsenek egyedül, de akkor is😅) viszont rohadtul imádom még így is. Nem tehetek róla, Louis ezt teszi velem. 😅😩😍 Tényleg imádom ezt a karakterét is. Iszonyat jól megírod!
Egy kis genya, mégis annyira ahh...Jó, azért nem mindig az. Van szíve is, nem is kicsi😊 szóval, ja, imádom! ❤️😍
Azt a csajt meg felesleges volt felvinnie... Amúgy nem hittem volna, hogy tényleg majd felszed egy nőt. Azt hittem csak mondogatja, de nem lesz belőle semmi.
Itt is kis szemét volt amúgy, hogy direkt rájátszott a dolgokra, csakhogy Harrynek még rosszabb legyen.
Aztán meg a vége... Ahh, ne már... Ez most komoly?? Itt abbahagyni?? Váááááá! Eddig is minden rész után, iszonyatos szenvedés volt várni a köviig, mert olvasnám és olvasnám, erre most meg így lett vége...😩🤪😵 Csak annyit kérnék, hogy legyen már jövő szombat, pls!! 🙏🙏
Nagyon, de nagyon, de nagyon, de rohadtul,iszonyatosan, brutálisan eszméletlenül nagyon imádooooom! ❤️❤️❤️❤️Végem lesz ettől a történettől is! 😅
Puszi 😘
Sziaa!
TörlésNagyon köszönöm! Annyira örülök neki, hogy szereted ezt a történetemet is, remélem végig így marad. Ígérem, ennek nem lesz olyan "szörnyű" vége.
Zacket én is nagyon szeretem, nem érhet Andy nyomába a pornósban, mert ő a kedvenc megírt mellékszereplőm ever, deeee Zack is jó. :)))
Igggen, van egy ilyen repteres kép, deee nem annak a mintája. Van egy másik ilyen is, ahol egy fannal találkozott valami szobában, és uuuuuuu az egy uuuuuuu... :DDD
Nagyon úgy érzem, hogy Louis a szíved csücske mindig is. Szóval inkább Louis felé húzol mint Harry? Szerintem nálam nem titok, hogy Lou mindenekelőtt, deeee szeretek olyanokkal "találkozni" akik szintén inkább szeretik őt, mint Harryt. Ne érts félre, Harryt is, csak inkább Lou felé hajlok személy szerint az egész bandát összevéve. :))
Muszáj volt felszednie a nőt, mert Louis meg volt róla győződve, hogy igazából csak azért bolondította meg Harry, mert már istentelen régen szexelt egy jót. Hát... most már tudja, hogy nem ez volt a baj.
Tudooooom, a legrosszabb helyen hagytam abba. :DD
Imádom, hogy ennyire imádooood!!
Pusziiii
Én is így vagyok ezzel. Zack is jó, nagyon szeretem, de azért Andy a favorit😍😍
TörlésArra a képre nem emlékszem, de majd utána nézek, hátha megtalálom😁
Jól érzed,Louis a mindenem❤️😍😊Szeretem Harryt is, de ahogy te is írtad, sokkal inkább Louis felé hajlok. Mindig is így volt, amióta csak megismertem a bandát.😊
Puszi❤️
Szuper kis sztori ez is!😍😍😍
VálaszTörlésKöszönöm szépen! :)))
Törlés