Harry kialvatlanul ébredt, és a szemei szinte égtek, pedig ha szólt az ébresztője, az azt jelentette, hogy idő van. Aznap volt az első munkanapja a ruhaüzletben, és nagyon izgult miatta, ezt le sem tagadhatta volna. Szinte reszketett, amikor belépett a boltba, de az idegessége hamar elszállt, mert a munkatársai nagyon kedvesen fogadták. Őt első nap az eladótérbe helyezték, és Eve-nek kellett segítenie, illetve ő tanította be a lényegesebb dolgokra. Az ebédszünetben az addig pénztárban ácsorgó Melanie hívta magával, és együtt szendvicseztek a közeli kis falatozóban, mielőtt felváltották azokat, akik tartották a frontot nélkülük. A nap hamar elszállt, és ő nagyon fáradt volt, amikor hazaért. Péntek révén másnap és vasárnap sem kellett dolgoznia, ellenben a következő héten minden napra be volt írva. Úgy gondolta, valószínűleg a betanulós nap után azért adtak egy kis pihit, hogy ne érezze azt, ez itt a földi pokol, és mondjon fel egyből. A vasárnap amúgy is ünnepnap volt az Államokban, ezért minden zárva tartott egész nap, még a mindig nyüzsgő Las Vegasban is. Amikor hazaért nem volt máshoz energiája, csak gyorsan lezuhanyozott, és bedobott a sütőbe valami mirelitet, amit aztán a kanapén evett meg, és minden bizonnyal ott is aludhatott el, mert reggel arra ébredt, hogy mindene cudarul fájt. Amikor kinyitotta a szemét, aztán felfogta hol van, és elkáromkodta magát, mielőtt a háló felé indult, és bevágódott a puha takarók és párnák közé, hogy még egy kicsit lustálkodjon. Álom már nem jött újra a szemére, de jól esett még egy kicsit feküdni, viszont az éberségének hála, a zavaros gondolatok sem kerülték el. Eszébe jutott megint a piszkosul dögös ikerpár, és óhatatlanul azon kezdett gondolkodni, hogy mi lehet velük. Valószínűleg dolgoznak. Ahogy ez a gondolat megszületett a fejében, azonnal azt érezte, hogy a lábai a kávézóba akarják vinni. Ő maga viszont képtelen volt odamenni. Mégis mi értelme lett volna? Mégis mit kellett volna mondania? Még mindig nem döntöttem, melyikőtöket akarom, de olyan elképesztően néztek ki, hogy beülök kicsit, és legeltetem a szemem. Ez még a fejében is elbaszottan hangzott, hát még ha ki is mondta volna. Végül természetesen elvetette az ötletet, és inkább kimászva az ágyból, a konyha felé ment, hogy miután eltakarította a vacsorája maradékát, ebédet készítsen magának, mert addigra sikerült feltápászkodnia. Úgy érezte, hogy mindenre képes lenne, ha valaki hajlandó lenne utat mutatni az ikrekkel kapcsolatos problémájában, mert fogalma sem volt, mitévő legyen. Ha arra gondolt, hogy többet nem keresi őket, és megpróbálja mindkettejüket elfelejteni, ugyanolyan szarul érezte magát, mint amikor azzal kínozta az idegeit, hogy megpróbáljon dönteni. Hisz eddig azt hitte a két férfiról, hogy csak egy. Mégis hogyan bökhetett volna rá az egyikre, amikor mindkettőhöz egyszerre vonzódott? Estére ez a dolog már annyira felőrölte az idegeit, hogy úgy érezte, semmire sem képes. Próbált takarítani egy kicsit, de a gondolatai önálló életet éltek. Aztán úgy döntött, elmegy futni, utána pedig edzeni, de bár a teste elfáradt, az agya még akkor is a maximumon pörgött, és a két főszereplője az a két kéken szikrázó szempár volt. És persze a tulajdonosaik. Úgy döntött, hogy azon az estén nem csak beáll a zuhany alá, hanem teleengedi a kádat forró vízzel, tett bele egy kis fürdősót, és nagyjából másfél órán át áztatta magát benne. Utána engedett még egy kis meleg vizet, azzal újra felhevítve az addigra már kihűlt fürdőt, és nekiállt rendbe tenni magát. Megmosta a haját is, és amikor kiszállt a kádból, akkor úgy döntött nekiáll megborotválkozni, de végül úgy döntött, hogy talán nem is áll neki annyira rosszul a borosta, ezért csak egyszerűen úgy hagyta. Éppen csak megigazította a széleken, hogy ne tűnjön elhanyagoltnak. Felvéve a pizsamáját, bebújt az ágyba, bár még csak este kilenc volt, és úgy gondolta, olvas egy kicsit. Ebből persze az lett, hogy a telefonját nyomkodta, és egy óvatlan pillanatban a kezei önálló életre keltek, és megkereste a Tommo ikreket az Instagramon. Azt kívánta, bárcsak előbb tette volna ezt meg, mert a két srácnak csak egy fiókja volt, ahová rengeteg közös kép volt feltöltve, de nagyon sok egyéni selfie is. Azonnal rájött volna. De aztán mégis azt gondolta, hogy rossz lett volna, ha így történik, mert akkor talán nem éli át azokat a csodás pillanatokat a két randevú alatt. Miközben a képeket nézegette, néha a kommentekre tévedt a pillantása, és megmosolyogtatta a tény, hogy mennyien képtelenek voltak megkülönböztetni a két férfit. Pedig akkor, hogy már tudta, ketten vannak, és a képeket alaposabban szemügyre vette, ő meg tudta mondani, melyikük van rajta. Valahogy... a szemük csillogásából. Abból a szelíd mosolyból, és jámbor tekintetből, amivel Will nézett rá vissza, és a másik iker szenvedélytől csillogó szemei, mindig pajkos, félig elhúzott vigyora is árulkodó volt. Az arcuk tökéletes hasonmásai voltak egymásnak, de Harry igenis látta a különbséget. A lelkükbe látott. Szorosan lehunyta a szemét, és nagyon mély levegőket vett, amíg végül meghozta a legelső döntését azóta, hogy otthagyta a két férfit az étteremben. Belépett az üzenetküldőbe, és egyből gépelni kezdett egy, valószínűleg SMS-nek túl hosszú, üzenetet. Nem tudta rövidebbre venni, pedig így biztos volt benne, hogy Louis fel fogja ismerni, mennyire zavarban van.

"Szia, én csak azt szeretném kérdezni, hogy van-e bármi esély arra, hogy valamikor találkozzunk. Mindhárman, mert én csak nagyon szeretnék eltölteni veletek egy kis időt. Semmi több. Tényleg. Mindennek ellenére én tényleg jól éreztem magam veletek, még ha végül csak barátok maradunk is... H."

Nem volt visszaút, mert gyorsan elküldte, még mielőtt meggondolhatta volna magát, pedig az ötödik néma várakozással telt perc után már mindennél jobban bánta. Igazán látni akarta az ikreket, és ez elvette az eszét, viszont a szavak nélküli elutasítás mindennél rosszabb volt. Végül frusztráltan kezdett újra gépelni.

"Vagy, ha úgy érzitek, hogy ezt jobb nem erőltetni tovább még úgy sem, mint barátok, én azt is megértem. Ne haragudjatok, csak... Azt hiszem egy kicsit egyedül vagyok. Azt gondoltam, talán működhetne. Minden jót nektek. És én... tényleg sajnálom! H."

Miután ezt is elküldte, már nem bírta tovább. Muszáj volt kimásznia az ágyból, és a felkorbácsolt idegeit egy pohár vörösborral lazította el. Bekapcsolta a hálószobai tévét, és bebújt a takaró alá, hogy lazítson egy kicsit, mielőtt aludni megy. Már elszopogatta az egész poharának a tartalmát, amikor felvillant a mobilja. Ott hevert a combja mellett a matracon, és ő úgy kapott érte, mintha az élete megváltását jelenthetné az üzenet, amit kapott. Valószínűleg azt érezte, ez így is van. A szíve hevesen vert, és a torkában érezte a dobolását, amikor olvasni kezdte Louis szavait.

"Bocs, Hazz, a konyhában hagytam a telefont. Nemrég értünk haza, épp filmezni készülünk. Gyere át"

Harry csak bámulta a kijelzőt, és az utolsó két szón tartotta a tekintetét. Nem tudta, hogy jól látja-e, és ha igen, akkor mit gondoljon erről. Jó ötlet lenne átmenni? Rajongott ezért a két férfiért. Komolyan ez lett volna a legjobb módja? Barát zónába tenni őket, és szenvedni a közelükben. Igaz, hogy a találkozás az ő ötlete volt, de végül elbizonytalanodott, és már egyáltalán nem tudta, hogy mi lenne a helyes.

"Biztos? Nem akarok zavarni. Késő van"

Az ujjai maguktól jártak, és amikor erre az üzenetére válasz érkezett, már képtelen volt gondolkodni. Csak azt tudta, hogy ezzel a két férfivel jól érzi magát, és a közelükben minden más volt. Akkor nyugodt volt, kiegyensúlyozott, magabiztos. Képes volt akár a saját viccein is nevetni, és önfeledten szórakozni. Vágyott erre. Vágyott rájuk.

"Van pizza, chips, kóla és remény rabjai. 2635 Aldon Ave"

Az arcán hatalmas vigyor terült el, és miután annyit írt, hogy indul, már tépett is magára egy fehér rövidnadrágot, és hozzá egy kék pólót. Mickey egér volt rajta. Megint. De mit lehetett tenni, ha egyszerűen rajongott azért az elcseszett mesefiguráért? Gyorsan belelépett az egyik vászon cipőjébe, és felkapta a tárcáját meg a kulcsait az előszobai komódról. Nem akart elvesztegetni egy percet sem. Szerencsére nem volt a két hely vészesen messze egymástól, és nem kellett a belvároson sem átkelnie, mert azt pont elkerülte az útvonal. Minden egyes mérfölddel, amit megtett, egyre izgatottabb lett, a keze izzadt a kormányon, és a homloka is gyöngyözött, mégis igyekezett a hőségre fogni. Amikor a GPS jelezte, hogy megérkezett, kérdés nélkül parkolt le a felhajtón, a Tommo ikrek hófehér Jeepje mellett. Az ajtóban még vett két mély lélegzetet, de még a csengőhöz sem ért, máris összerezzent az ajtó mögül érkező kutyaugatásra. Végül egy pillanatra mégis a csengőhöz ért, hogy jelezze, miatta volt ekkora ricsaj, és pillanatokon belül kulcszörgés, és már nyílt is az ajtó.

- Gyere be! - állt félre az ajtóban Louis. Igen, ez egyértelműen Louis volt, mert az a kézmozdulat rá volt jellemző, a zöldszemű emlékezett rá a randijukról. Ahogy végignézett a férfin, Harry torka kiszáradt a látványától. Egy fekete sort volt rajta, és egy szürke, nagyon elnyúlt izompóló. Szinte csak lógott a felsőtestén, felfedve így egy csomó tetoválást. Harry csak idétlenül vigyorgott, aztán egy intéssel belépett, és ledobta a cipőit, hogy Louis után induljon. A kutyák mellette csaholtak, és a teste mellett lóbált kezeit próbálták elkapni, hogy összenyalogassák. A nappaliban pedig ott ült Will. Épp egy falat pizzát rágott, és egy nagy mosollyal fordult Harry felé, amikor beléptek.

- Szia! - tette le a tányérját az asztalra, és felkelt, hogy a zöldszemű elé sétáljon. - Eszel velünk? Hozok tányért.

- Igen, köszönöm! - bólintott Harry, és a tekintete körbejárt a tágas kertes ház nappalijában, ami a konyhával volt összenyitva. Félhomály volt, szinte sötét, és csak a kandalló fölé szerelt tévé fénye világította meg a helyiséget. Átlagos volt. Modern, és mégis otthonos. A legcsodálatosabb az volt benne, hogy elképesztő Tommo illat uralta az egészet, és ennél kellemesebb közegben Harry nem is lehetett volna.

- Ülj le! - mutatott Louis a kanapé felé, és Harry automatikusan megindult abba az irányba. - Kóla vagy sör?

- Az üdítő jó lesz - mosolygott vissza a válla felett a férfi, aztán levetette magát a szófa közepére. Először Will érkezett meg a jobbjára, és a kezébe adott egy tányért, Harry pedig kiszolgálhatta magát a nyitott pizzás dobozból, aztán Louis huppant le a baljára, és tette le az asztalra a dobozos kólát.

- Indíthatod, T1 - szólalt meg Lou, és kényelmesen felhúzta a lábait, hogy elhelyezkedjen a filmezéshez.

- Indítom, T2 - bólintott Will, és a telefonjáról vezérelve nyomott rá a kis nyílra, a film pedig elkezdődött. Harry csak pár másodpercig bírta nevetés nélkül, de aztán a fejét csóválva fújt ki egy nagy levegőt, és könyvelte el, hogy nem volt mitől tartania, mert a két férfi még mindig a legjobb társaság, akikkel valaha volt. Ez a film határozottan nem volt a kedvence, de ő volt a vendég, és ezt már nyilván előre megbeszélték, így nem akart beleszólni, de sok résznél összeráncolt szemöldökkel nézte. Megrázó volt. A film előrehaladtával mindegyikük testhelyzete megváltozott, és így Lou az egyik lábát maga alá húzta, féloldalasan ült, karjával a támlán támaszkodva, és a maga alá hajtogatott térde hozzáért Harry combjához. Will az egyik lábát a dohányzóasztalon pihentette, a másikat pedig arra téve fonta őket keresztbe. A kezeit egy különös pozícióban, ujjait a mellkasa előtt összefonta, és a hüvelykujjával piszkálgatta a másik kézfejét, fejét teljesen a támlára ejtve. Harry volt az egyetlen, aki teljesen szabályszerűen ült. Szeme sarkából felváltva pillantgatott a két férfi felé, és fogalma sem volt, hogy mitől, talán saját magát spanolta, de egyre szaporábban vert a szíve. Aztán a filmre már nem is tudott figyelni, mert a szemei előtt a képzelete űzött vele egy érdekes játékot. Több szituációban is látta, ahogy az egyik ikerhez hajol, és megcsókolja őt, aztán ugyanezt teszi a másikkal is. A torka kiszáradt a képekre, és ami a legszörnyűbb volt, hogy a nadrágjában is érezte a hatását. Úgy érezte, hogy teljesen elment az esze, de a vágy egyszerűen elöntötte a testét, és képtelen volt megálljt parancsolni magának. Egy lassú mozdulattal szétnyitotta a combjait, így mindkét férfi lábának nekidörgölve azokat. Látta, ahogy mindketten megmozdulnak, és felé pillantanak, de egyikük sem szólalt meg. Will néhány pillanat után visszaterelte a figyelmét a filmre, de Louis nem. Harry ezen elmosolyodott, mert tudta, annyira tudta, hogy Louis sokkal inkább otthon van mindenben, aminek köze van a szenvedélyhez. Látta, mi zajlik a zöldszemű testében azokban a pillanatokban. Harry végül oldalra nézett rá, és a szemükben lángolt valami, mégis nyelt egy hatalmasat, és Will felé fordulva, az egyik kezét a férfi combjára simította, miközben a nyakába temette az arcát, és a vágya önálló életre kelt. Onnantól kezdve fogalma sem volt, ki irányítja a mozdulatait, mert teljesen elvesztette önmagát. Az érzékeit minden másodperccel jobban felkorbácsolta Will, ahogy megfeszült az ajkai érintésére, és egy sóhajtás hagyta el az ajkait, amikor Harry fogai a bőrébe martak. Lágy volt, de a férfinak bőven elég ahhoz, hogy felébressze. Elhajolt a zöldszeműtől, aki ködös tekintettel, és még mindig nyitott ajkakkal nézett rá, miközben szinte hangosan lihegett.

- Harry... - kezdte, de a fiú nem hagyott időt, hogy befejezze. A másik irányba fordult, és a mozdulat lendületében ült szemből Louis ölébe. Azonnal az ajkaira tapadt, Lou pedig mindkét kezét egyből Harry fenekére simította. A fiatalabb férfi szinte ringatózott az ölében, és az ajkai közé morgott. Willnek kellett néhány pillanat, mire felfogta, hogy mi történik, de akkor kinyúlt Harry kezéért, amivel a támlára támaszkodott Louis vállai fölött, és azonnal felnyögött, amikor a csodálatos férfi összefűzte az ujjaikat, és közelebb próbálta őt húzni magához. Amikor azt ítélte meg, már megfelelő távolságba került, elszakadt Louis ajkaitól, és szemérmetlenül, még nyáltól csillogva tapasztotta azokat az övére. Mindhárom férfi önkívületben sóhajtozott, és amikor Harry Will nyakát hintette be lassú csókokkal, miközben még mindig Louis ölében ült, és élvezte a férfi ujjait a pólója alá siklani, a két iker egymásra nézett.

- Még soha nem csináltunk ilyet - morogta Will, mert Harry épp a pólója nyakát elhúzva, a kulcscsontján húzta végig a nyelvét.

- Nem - helyeselt Louis is, de az egyértelmű volt, hogy egyikük sem akarja abbahagyni, amit csinált, mert Lou végül egy gyors mozdulattal áthúzta Harry fején a kék felsőjét, Will pedig azonnal a fiú hajába markolva rántotta az ajkaira.

- Az jó... - lihegte Harry, még mindig az idősebbik iker szájára, és határozottan alig tudott megszólalni. Ez a fajta kéj, a két férfival, teljesen elsöpörte őt. - Mert... mert ilyet még én se...

Harry ekkor Will pólója után nyúlt, hogy lehúzza róla, és a férfi feltérdelt a kanapén, ezzel pont olyan magasságba kerülve, hogy a fiú a mellbimbóit tudja kényeztetni. Az arcát Will mellkasára támasztotta, és felnyögött, amikor Louis az egyik kezét felvezette a hátsó combján, egészen a rövidnadrág szára alá, így markolva a hátsójába, miközben előrehajolt, és óvatosan az oldalát kezdte harapdálni.

- Menjünk be a hálóba - motyogta Lou Harry bőrére, és a másik kettő nem reagált, de azonnal mozdult, hogy elinduljanak. Louis megragadta Harry csípőjét, és vele együtt állt fel a kanapéról, így vissza szerezve a nyelvét, amit így azonnal a szájába szívhatott. Will próbált segíteni nekik, hogy sérülésmentesen az emeletre jussanak, és közben kikötötte a melegítője korcát, hogy míg Louis és Harry az ágyra hanyatlottak, addig ő teljesen meztelenre vetkőzhessen. Öccse volt az egyetlen, aki még mindig fel volt öltözve, ezért oldalra gördítette Harryt, aki így már a hátán feküdt, és Will azonnal fölé hajolt, hogy lehúzza a csúnyán feszülő rövidnadrágot a fiúról. Louis tökéletesen értette bátyja néma mondanivalóját, így míg Will megragadta Harry combját, és az ágy szélére húzta őt, hogy a lábai közé térdeljen, a fiatalabb iker is megvált minden ruhájától. Harryn már csak egy alsó, és a zoknik maradtak, de ő maga képtelen volt bármit is tenni ez ellen, ugyanis az ikrek egyszerre hajoltak a még alsóba csomagolt ágyéka fölé, és lassan bújtatták ki a bokszere alól, addigra már kőkemény merevedését. A testvérek az ajkukat végignyalva néztek egymás szemébe, és ők sem hitték el, amit csináltak, mégis úgy érezték, hogy a legjobb helyen vannak az egész világon. Sehol sem lettek volna szívesebben abban a pillanatban. Egyszerre mozdultak, és nyalták végig Harry erekciójának két oldalát a tövétől egészen a csúcsáig, és míg Will végül a szájába csúsztatta, Louis visszatért a heréihez. Harry háta megfeszült a matracon, a fejét a takaróba szorította, és mindkét kezével marokra fogta maga mellett. Soha nem érzett még ekkora mámort, és ahogy a két férfi nyelve mindenhol ott volt egyszerre, arra hiába kereste volna a szavakat akár reggelig is, biztosan esélytelen volt. Amikor sikerült elég erőt összeszednie, megfeszültek a hasizmai, és felemelte a fejét, mert mindennél jobban látni akarta őket, és a látvány azonnal megbabonázta. Ahogy az ikrek olykor elmerültek egymás tekintetében, mintha némán kommunikálnának, miközben őt kényeztették a lehető legnagyobb profizmussal. Will elhajolt tőle, és a nem messze lévő fotelba hajította a szemüvegét, aztán Harry arcának varázsában veszett el, miközben a saját merevedését masszírozta. Harrynek gyönyörű látványt nyújtott, és alig kapott levegőt, amikor a férfi lassan feltérdelt mellé az ágyra, és a férfiasságát az ajkaihoz simogatta. A fiatalabb azonnal kinyújtotta érte a nyelvét, mert mindennél jobban akarta, de Will elrántotta tőle, amitől panaszosan nyöszörgött. Ez a hang mégis hamar mély hörgésbe csapott át, amikor Louis felemelte Harry lábait, és a vállára téve őket, ezúttal ő térdelt az ágy előtt, és nyalt olyan helyre, amitől a fiú a fellegekben járt. Amikor a nyelve sokadik simításra megakadt és az apró résbe furakodott, Harry hangosan nyögött fel, Will pedig ezt használta ki arra, hogy a farkát a szájába vezesse. Harry nyakán megfeszültek, és kidagadtak az erek, ahogy oldalra fordítva a fejét, olyan mélyre próbálta engedni a torkára Willt, amennyire csak lehetséges, de a férfi nem volt vele erőszakos. Finoman mozgatta a csípőjét, és Harry képtelen volt levenni róla a szemét, annyira gyönyörű látványt nyújtott a mozdulatsor. Helyette a Will oldalára eső kezével a férfi lábai közé nyúlt, és a heréit masszírozta, amitől az idősebbik ikernek muszáj volt beharapott ajkakkal sóhajtoznia. Harry még életében nem hallott ennél erotikusabb hangot. Bár ő a mély nyögéseknél többre nem volt képes, annak intenzitása mégis változott, amikor Louis már nem csak a nyelvével játszadozott, hanem az ujjait is segítségül hívta, és rengeteg türelemmel és odafigyeléssel, de egy szusszanásnyi szünetet sem hagyva készítette elő magának Harryt. Túl sok volt. Ez már túl sok inger volt, és a zöldszemű pontosan tudta, hogy ez még csak a kezdet. Louis folyamatosan őket nézte, miközben Harryn dolgozott, és néha magát simogatta, mert képtelen volt nem magához nyúlni.

- Másszatok feljebb! - utasította őket, és Will azonnal segített Harry karjai alá nyúlva, hogy feljebb csússzanak a matracon. Louis egy párnát gyömöszölt Harry dereka alá, mindkét lábát megemelve, mégegyszer elmerítette benne egyszerre két ujját. Semmiképp nem akarta, hogy akár csak egy pillanat is rossz élmény legyen a fiúnak azon a csodálatos estén. Will még azelőtt lendítette át az egyik lábát Harry válla felett, hogy Louis beillesztette volna magát, így a fiúnak volt ideje felnyögni előbb azon, hogy Will ezúttal a hátsóját tárta elé, és előre dőlve Harry férfiasságát vette a szájába. Ezután rögtön azért kiáltott fel, mert Lou egy lassú, de határozott mozdulattal, centiről centire merült tövig a fiatalabb férfiban. Ott azonnal megállt, de addig várt, míg Harry egy kicsit ellazul körülötte, és amikor ez megtörtént, óvatosan mozogni kezdett. Harrynek fogalma sem volt, mikor kente be magukat síkosítóval, de biztos volt benne, hogy megtörtént. Érezte magukon a zselét, és imádta azt, ahogy Louis a testében mozgott. Amikor végre képes volt másra is a szédült nyöszörgésen túl, akkor megragadta Will csípőjét, és megemelte a fejét, hogy szétfeszítve a férfi csodás, és nyálcsorgatóan tökéletes fenekét elmerüljön a kényeztetésében. Magabiztosan ízlelte meg őt, és abban a pillanatban szerelmes lett az ízbe, amit a nyelvén érzett. A heréin, a szivárgó farka végén, és a bejáratán. Ahogy ezek keveredtek, az maga volt a mámor, és fogalma sem volt, hogy mennyi idő telhetett el úgy, hogy ő csak ezt csinálta.

- Istenem... - nyögte Louis, és hátrahajtotta a fejét. - Volt benned valaha is bárki? Annyira... Baszki...

- Évekkel ezelőtt - válaszolta Harry lihegve, hisz hosszú ideig csak Riával szeretkezett az ikrek előtt. Elvigyorodott büszkeségében, hogy ennyire jó érzés ez Louis-nak, és bő nyállal a szájába vette a mutatóujját, amit végül Will már szinte lüktető bejáratára szorított. Még masszírozta egy kicsit a rózsaszín izmokat, mielőtt mélyre tolta az egyik ujját, amitől nem csak Will, de ő is felnyögött. Annyira szűk volt. Bár Harry gyakran volt a passzív fél, ha éppen férfiakkal feküdt le, biztos volt benne, hogy Will ritkán, viszont azt is egyértelműen látta rajta, mennyire vágyik rá. Harry éppen csak elmerítette a második ujját a férfiban, kellőképp még meg sem mozgathatta benne, amikor William már elhúzódott tőle, és megfordult. A derekára ült, és végigfekve Harry izmos mellkasán, az akjaik újra egy forró és szenvedélyes csókban találkoztak. Harry a mennyországban járt, pedig az orgazmusa még a közelben sem volt. Mindennél jobban imádta Will nyelvét a szájában. A férfi eszméletlenül csókolt. És mégis, ennek ellenére azonnal kipattantak az eddig lehunyt szemei, és eltolta magától Willt, amikor megérezte, hogy a farka tövére markolt, hogy beigazítsa őt. Ellenkezni akart, hogy ez még korai, még alig készítette elő, de nem tudott megszólalni a látványtól, mert nem Will keze volt a merevedésén, hanem Louis-é, és olyan gonddal kente be egy embertelen adag síkosítóval őt, hogy az aggodalma egy része el is párolgott. A mozdulatsor viszont mocskos volt, hiszen Louis vezette Harryt a saját ikrébe, és ettől azonnal sokkal közelebb került ahhoz, hogy spontán elélvezzen. Főleg, hogy mindeközben Lou szünet nélkül ostromolta őt. Harrynek muszáj volt rászorítania Will csípőjére, és mozdulatlanul tartania őt, egy kicsit. Túl sok volt. Újra. Vagy még mindig... És csak egyre több. William édes csókokkal halmozta el az arcát, a nyakát, és az ajkait is, és ezzel egy picit sikerült lenyugtatnia a zöldszeműt. Amikor Harry lazított az ujjai szorításán, Will felült az ölében, és Louis mellkasának dőlt, aki mögötte már izzadtan várta őt. Átkarolta bátyja derekát, és adott egy puszit a hajába. Harry elnyílt ajkakkal nézte végig, és a szemei majdnem bepárásodtak attól, amit látott. Ebben nem volt semmi nagyon mocskos. Nem volt szenvedélyes vagy érzéki. Ez a vegytiszta törődés és szeretet volt. Egy olyan fajtája, amit Harry soha nem érthet vagy tapasztalhatott meg, de ő azzal is megelégedett, hogy csak nézhette. Ezután Will ringatni kezdte a csípőjét Harry ölében, és a fiú onnantól kezdve már képtelen volt az ép gondolatokra, mert az érzékeit rengeteg támadás érte. Ő maga elég lett volna, ha mozdulatlanul fekszik, mert minden irányból őt szolgálta a két csodálatos férfi, de a testének már semmilyen módon nem lehetett parancsolni, és az enyhe mozdulatoktól talán csak az előbbieknél is elképesztőbb lett minden. Órákig képes lett volna élvezni ezt a kéjt, de egy idő után Louis volt, aki kihúzódott belőle, és mellé feküdt az ágyba. Keze Harry kidolgozott hasizmait, és mellkasát barangolta be, miközben érzékien tette magáévá a fiú száját. Harry így, hogy Louis már nem mozgott benne, teljesen átvette az irányítást Will felett, és a férfi csípőjét enyhén megemelve szorosan tartotta, aztén lendületesen lökte fel magát, minél mélyebbre csapódva, miközben Louis ajkai közé nyöszörgött. Will hangos, recés kiáltásai is tovább tüzelték, és már szinte nem látott az eszeveszett mámortól, amikor Louis elhajolt tőle. Will lefejtette magáról Harry kezeit, és óvatosan felkelt, hogy aztán a fiú másik oldalára zuhanjon. Azonnal hátat fordított Harrynek, és a fiú kezét megragadva, őt is maga felé húzta, Harry pedig gondolkodás nélkül nyúlt a farkáért, hogy ezúttal ebből a szögből, de újra Will elképesztően szűk izmai közé vezesse. Csak néhány pillanat kellett, hogy megérezze Louis kőkemény merevedését magában, és a férfi izzadtan simuljon a hátához, a nyakát csókolva és harapva. Egy kis ideig csak Harry mozgott, és felfoghatatlan érzéseket korbácsolt fel a testében, ahogy előre-hátra ringva, hol Louis erekciójának izgató feszítése, és ahogy lassan kitölti őt, hol Will szűk fenekének perzselő szorítása kezdte a teljes őrület felé sodorni. Harry mindig sokat beszélt szex közben. Izgató szavakat Ria fülébe, de a korábbi partnereivel is jellemző volt. Vagy csak folyton visszaigazolást várva, hogy bármit is csinál, az biztosan jó-e a partnerének, de ezúttal minden szó, minden gondolat a torkára forrt, mielőtt megszülethetett volna, és a szobát semmi más, csak a szeretkezésük hangjai töltötték meg. Amikor Lou is erőteljesen mozogni kezdett a háta mögött, az egész pillanat egy egészen más szintre lépett. Harry nem tudott a durva lökések miatt mozdulatlan maradni, és Willt abban az ütemben ostromolta, amit Louis diktált nekik. Ebben volt valami hihetetlenül romlott, de valamiért Harry egy másodpercig sem érezte, hogy amit tettek, az borzalmas lett volna. Amilyen mocskos volt, épp annyira a mennyekbe is repítette őt a gyönyörű ikerpár. Elképesztő látványt nyújtott, ahogy hátranézett, és Louis elbűvölő, szálkás teste elé tárult. A karja, a mellkasa tele tetoválással, és amikor visszafordult, hogy Will vállát és nyakát halmozza el a harapásaival, teljesen ugyanaz a látvány fogadta. Még a tetoválásaik is tökéletesen megegyeztek. Az összes. Amikor azt hitte a férfi, akivel randizik egy egyedi kiadás, akkor is igazán különlegesnek tartotta, és most egyszerre kettőt kapott belőle. Fogalma sem volt, hogyan érdemelte ki a sorstól ezt a bőkezűséget, de nem szándékozott hálátlan maradni. Harry világéletében szerette a kicsit bevállalósabb dolgokat az ágyban, de Ria a hagyományos szeretkezések híve volt. Abban a pillanatban viszont, amikor egyik kezével hátranyúlt, hogy Louis fenekét markolja, a másikkal pedig Will nyaka alatt átvezetve a karját, a férfi mellkasát szorította, hogy minél közelebb érezze magához, a gondolat egy pillanat alatt született meg a fejében, és azonnal akarta.

- Egyszerre... - nyögte hangosan, a hangja mély volt és rekedt, az ikrek pedig próbálták lehalkítani magukat, hogy hallják a zöldszemű kéjjel átitatott szavait. - Egyszerre akarlak titeket...

- Biztos vagy benne? - lehelte a fülébe Louis, és Harry az ajkába harapva nyüszített fel, amikor nagyon lassan tövig nyomta magát, és nem mozdult. Lou a nyakát és a vállgödrét nyalta végig, Harry pedig még soha, semmiben sem volt ennél biztosabb. Csak elveszve bólintott, és Will máris elmozdult a karjai közül, hogy a matracra térdeljen. Louis a hátára gördült, és ugyanezzel erőteljes mozdulattal húzta magára Harryt, de a fiatalabb férfi is a hátán feküdt, remélve, hogy nem nyomja halálra az alatta elnyúlt Louis-t. Egészen az ágy szélére csúsztak. Lou lábai a padlót érték, és miután újra elmerült Harryben, a könyökeire támaszkodva emelte meg egy kicsit a fiú derekát. William alaposan bekente magát síkosítóval, és az ujjaira téve, egy nagy adagot elsimogatott Harry lábai közt is.

- Ha nem bírod, azonnal szólj, Szépség - hajolt előre, és megsimogatta az izgalomtól csillogó, zöld szemek tulajdonosát. Ő az ágy előtt állt, és ahogy Harry ajkaira hajolt, az egyik ujjával befurakodott Louis pénisze mellé. Harryben bent ragadt a levegő, érezte a csókján, és próbált nagyon gyengéd lenni. Amikor már nem érezte a görcsös szorítást, egy másodikat is az előző mellé adott. A fiatalabb férfi összeszorította a fogait, de fél perc múlva érezhetően ellazult. Louis közben megállás nélkül mozgott, és egyre hangosabban sóhajtozott és nyöszörgött Harry alatt. Will szinte biztos volt benne, hogy nem kell neki túl sok, így a saját merevedése tövére markolt. Nehezen tudta eldönteni, mit csináljon. Látni akarta, ahogy Louis-val együtt töltik ki Harryt, mert annyira kicseszettül izgatónak ígérkezett a látvány, de szerette volna közben elterelni a férfi figyelmét is, és az ajkaival játszani. Végül maga elé helyezte a szépséges srácot, és miután beigazította magát, és iszonyú lassan eltüntette a makkját Harry piszkosul szűk izmai közt, két kezével Louis két oldala mellett támaszkodott meg, így előre hajolva, és érzékien Harry ajkai közé nyalt. A fiatalabb ettől meglepve nyitotta ki az eddig összeszorított szemeit, de amint felfogta, hogy mi történik, megint lehunyta őket. Louis megállt a mozgásban, és ő is kijjebb húzódott, tökéletesen felvéve Will tempóját, és így teljesen egyszerre merültek el Harryben.

- Édes istenem... - tátogta szinte Harry szájába az idősebb iker, és míg mozdulatlanul várt, körbenyalta a fiú száját, aztán lassan és szerelmesen kezdte csókolni. Harry, fájdalmas nyögésekkel ugyan, de érezhetően ellazult egy kicsit, mire a két férfi egyszerre kezdett kínzóan lassú tempóba. - Jól vagy? - súgta Will, és Louis is a fiatalabb férfira figyelt, ahelyett, hogy elveszett volna a pillanatban.

- Ha sok, akkor...

- Sok... - lehelte a plafon felé Harry, és bár eddig sem tartotta magát, ezután viszont már a fejét is elengedte, ami így Louis vállán pihent, az arcuk szinte egymáshoz simulva. Teljes súlyával a fiatalabb ikerre bízva magát. - Nagyon sok... De abba ne hagyjátok!

A két férfi érezte egymást minden mozdulatuknál, és ez valami egészen új extázist jelentett. Soha, még csak hasonlót sem tapasztaltak, és már nem csak Lou, de Will is érezte, hogy nem fogja túl sokáig bírni. Csókjaival Harry nyakát szórta tele, és fokozatosan haladt a mellbimbóihoz, hogy azokat is meggyötörje ajkaival és fogaival egyaránt. Amikor Harry már csak artikulálatlanul nyögött, hörgött, és zihált, a bőre csillogott az izzadtságtól, az izmai megfeszültek, és reszketni kezdtek, a testét pedig libabőr lepte el, Will egyre lejjebb haladt az ajkaival. A nyelvén érezte Harry bőrének sós zamatát, és ahogy végül felegyenesedett, körbenyalta a száját utána. Így nézett le az előtte ölelkező két férfira. Louis időközben elengedte Harry csípőjét, így már teljesen összesimulva, és egyik kezével az alhasát, másikkal a mellkasát karolta át szorosan. Ajkaival Harry fülére adott lihegős csókokat, de a zöldszemű már egy teljesen másik világban járt. Elragadta a szenvedély, és ijesztően hangosan kiáltott fel, amikor Will az éhesen lüktető erekciójára markolt, ami eddig a hasán feküdt. Ütemesen kezdte masszírozni, és Harry már látta a csillagokat, amik közt szárnyaltak. Olyan érzés volt Will keze a merevedésén, amilyet férfi nem érezhet nők keze által. Egyszerűen pontosan tudta, hogyan érintse, melyik ponton szorítsa erősebben, miként csavarjon egy aprót a csuklóján a tövénél. Eközben pedig a két férfi közös ostroma... Végképp túl sok lett. Szerette volna még millió éven át érezni. Ott ragadni abban a különös, csak nekik létrehozott másvilágban, de feladta a küzdelmet, és az orgazmusa olyan erővel söpörte el, amiről nem hitte, hogy túlélheti. Louis és William egymás szemébe néztek, aztán újra minden figyelmüket Harry testének, csodálatos bőrnek szentelték, és egy sokkal vadabb tempóra kapcsoltak. Will még mindig Harry farkának a tövét markolta, de az élvezete már felkúszott a gerincén, és lassan áradt szét az egész testében. Amikor megérezte az öccse ujjait, aki épp az ő keze mellett simított végig Harry, nedveitől síkos hasán, megragadta őt, és összefűzte az ujjait ikrével, így az orgazmusa pillanatában, belé kapaszkodott. Ez volt az a pont, ahol Louis is elengedte az eddig szorosan tartott gyeplőt, és hagyta az élvezetének, hogy mindent letaroljon.

William még érezte merevedése apró pulzálását, de már csitult, és ő is kezdett újra levegőhöz jutni, amikor kihúzódott a teljesen alélt fiúból. Harry felnyögött az érzésre, ahogy a férfi eltűnt belőle, de képtelen volt bármi más reakcióra. Még mindig nem tért magához, és fogalma sem volt, hogy valaha képes lesz-e rá. Érezte, ahogy az ágy besüpped mellettük, és biztos volt benne, hogy Will már mellettük fekszik, ránézni viszont képtelen volt. Még a szemeit sem tudta kinyitni.

- Jól vagy, Hazz? - kérdezte tőle Lou, a hangja mélyebb volt a normálisnál, és még mindig szaporábban vette a levegőt. Harry csak egy bólintásig és eszelős mosolyig jutott, utána Louis újra a csípőjére simított, aztán óvatosan megemelte őt. Ettől a férfi már félig lenyugodott farkának feszítése is megszűnt, és Harry bár nem gondolta, hogy egyből képes lenne egy második menetre, mégis az üresség és hiány érzetétől nyöszörgött, miközben Louis a puha takaróra fektette őt. Két kéz markolt a hóna alá, és feljebb húzták az ágyon, egészen a párnákig. Harry a hátán feküdt, kiterülve, lehunyt szemekkel, amikor az ikrek egy papírral körbetörölték a hasát. Már minden bizonnyal félálomban volt. Esküdni mert volna rá, mert mindenféle csodálatos képek vibráltak a szeme előtt, és néha jólesően fel kellett sóhajtania. A teste parancsolta neki, hogy tegye ezt. Még hallott maga körül valamennyi motoszkálást és szöszmötölést, aztán a szemhéjain át is érzékelte, hogy a szobában megszűnt minden fény, és a mellkasáig betakarták őt.

- Isteni voltál, Szépség - ölelte át őt Will a bal oldaláról, és édes puszikkal lepte el az arcát, a halántékát, és a szeme sarkát. Muszáj volt elmosolyodnia tőle, és biztos volt benne, hogy ezt William is látta a sötétben, vagy érezte, mert utána egyből a szája sarkára szorította puha ajkait. A másik oldalról Louis ölelte őt, és a nyakába temette az arcát, így érezte a kékszemű férfi levegővételeinek csiklandozását, és azt a pár lopott puszit, amit a forró bőrén hagyott. Ahogy ott feküdt ennek a két elképesztő férfinak a szeretettel, törődéssel ölelő karjai között, és kényeztető csókjaikban fürdőzött, úgy érezte, ezek után képtelen lenne nélkülük élni. Azután, amit aznap megtapasztalt az ikrek ágyában, már soha többé nem érné be egy egyszerű szeretkezéssel, bármilyen szexisten is lenne a partnere. Akkor, ott, félálomban eldöntötte, hogy nincs szüksége arra, hogy tovább törje a fejét, mégis melyik ikert válassza. Meghozta a döntését. Mindkettőt akarta egyszerre, és lehetőleg az idők végezetéig.

Sziasztok! 

Hátttőőő, most kivételesen ide írok, mert nem akartam semmit lelőni az elején. Szóval ez volt az én válaszom arra, hogy szerintetek Lou-t kellett volna választania. :DD Szerintem egyiküknek sem kellett választania. Remélem senkinek nem volt sok, amit olvasott, én imádtam írni (még nincs vége, btw) :))) Kíváncsi vagyok a véleményetekre ezzel kapcsolatban. Nagyon komolyan kíváncsi. :)) Szerintetek szerethet egy ember egyszerre két személyt? Működhet egy ilyen kapcsolat a fejünkön kívül is, a valóságban? Mondjátok el, mert nagyon kíváncsi vagyok. :)) 

Puszi&Pacsi