Szerelem Karácsonyra - Karácsony éjjelén

Halihó!

Egy kis karácsony utáni extra aji? Valami, ami még a fa alatt felejtődött? Bontsátok ki szépen. :) 
Remélem, hogy tetszeni fog. ;) 
Puszi&Pacsi






Louis már az álomhatár szélén egyensúlyozik a kanapén, a hasuk teletömve, és éppen Harry kedvenc filmjének a stáblistája villog a falon, amikor megérzi a combján Harry kezét. Azonnal felkapja a fejét, és mosolyogva figyeli a vállán szétterült göndör tincseket, és a szuszogó fiút. A keze elszabadulhatott álmában, és Louis lábára csúszott.
A férfi megpróbál óvatosan kimászni a magasabb mellől, aztán karba veszi, hogy felvigye őt az emeletre, de ez messze nem tűnik olyan egyszerűnek, mint a filmekben. Harry azonnal mocorogni kezd, és az első három lépés után a szemeit is kinyitja.
- Lou…? – próbál homlokráncolva ráfókuszálni a férfire, aki a karjaiban tartja.
- Ne nézz így – mordul fel Louis, mert képtelen ép ésszel elviselni ilyenkor a fürtöst. – Annyira…
- Annyira mi? – feszül meg jobban Louis ölelésében, és átkarolja a nyakát. Louis nem bír többet beszélni. A göndör ajkaira tapad és olyan eszeveszett tempóban kezdi falni, mintha nem lenne holnap. Harry egy láblendítéssel kiszökken a karjai közül, és a saját lábára áll, majd Louis fölé magasodva, mindkét kezével a hajába túr, és végre úgy markol bele, ahogy annyiszor elképzelte már azokat a képeket bámulva. Nyelveik utat törnek egymás szájába, hogy a másik minden létező milliméterét felfedezzék, megízleljék a másik zamatát, és örökre az emlékezetükbe zárják, hogy akkor is felidézhessék, ha esetleg valamennyi időt kénytelenek lesznek egymás nélkül tölteni.
Louis előrébb lép, így Harry lábai közé helyezkedve rásimít a derekára, aztán olyan lassan vezeti le a kezeit a bongyori fiú fenekére, minta a másik porcelánból lenne. Harry belenyög a csókjukba a gondoskodó tenyerek alatt, amik a hátsóját kényeztetik, Louis pedig ettől nem bírja tovább tartani magát. Belemarkol a tökéletes félgömbökbe, majd maga előtt taszigálva irányítja Harryt az emeletre vezető lépcső felé.
- Gyere velem, te szépség – morogja a másik tökéletes ajkai közé Louis, és inkább átvéve a lakásban az irányítást, maga után húzza. Harry szó nélkül, kuncogva követi őt, és nem tudja letörölni a boldog vigyort az arcáról, amiért Louis otthonában van, szerelmet vallott neki - bármilyen egyedi módon is tette azt -, és most éppen a hálószobájába invitálja. Legalábbis szeretné azt hinni, hogy nem a vasútmodelljeit szeretné bemutatni neki. A tagjai kezdenek elkocsonyásodni, és csak reménykedni tud abban, hogy legalább a célig kibírja. Ott már Louis gondjaira bízhatja magát egészen.
- Tudod, hogy milyen csodálatos vagy? – néz fel a zöld szemekbe, ahogy beérnek a hálószobába, és megállnak egymással szemben. Harry fülig vörösödik, és nem is reagál erre semmit, csak Louis szájára hajol, hogy a sajátjával tapassza be azt. Nem bírná ki, ha egész éjjel ilyeneket mondana neki. Lángba borulna az arca, és spontán égéssel semmisülne meg.
Harry a bátrabb, vagy csak a gyorsabb, aki végigsimít Louis mellkasán, és a hasához érve belemarkol az anyagba, hogy kihúzza azt a nadrág szorításából. Nagyon lassan gombolni kezdi, eközben Louis csak sóhajt néhányat, és Harry lila mintás ingének gombjaival kezd bajlódni.
Ebben a mutatványban Louis bizonyul gyorsabbnak. Amikor végigér az akadályokon, felfüggeszti Harry ujjainak munkáját, és egy lassú mozdulattal letolja a vállán a vékony anyagot, hogy aztán a padlóra ejtse azt. Harry szégyenlősen pillant le magára, miközben Louis egyenként kezdi végig simogatni a mellkasán, hasán és alhasán előbújó tetoválásokat. Végül beakasztja ujjait fehér farmerjának két övtartójába, és magához rántja, hogy megcsókolhassa. Harry így már csak lehunyt szemmel tudja befejezni Louis kicsomagolását, de egy apró nyögést enged az idősebb ajkai közé, amikor lehúzza róla az inget, és ezzel egyetemben végigsimít a forró bőrén. Így most már meztelen felsőtesttel simulnak egymáshoz, amitől a csókjaik csak még követelőzőbbé válnak.
Louis lassan belebogozza az ujjait Harry hajába, és finoman hátrahúzza a fiú fejét, hogy jobban hozzáférjen a nyakához. A mozdulatai lágyak, de a csókjain érezni a sürgetést. Egyik kezével a magasabb csípőjébe kapaszkodva engedi magát egyre lejjebb, míg végül az ujjai elengedik Harry haját, térdei pedig a padlóra érnek. Egy pillanatra még felnéz a fölé magasodó kócos férfira, de a szemeiben semmiféle ellenkezést nem lát. Inkább csak a vágyat, ami lassan kezd kezelhetetlenné válni, ezért a pillantásai könyörögnek. Louis-t ez szinte megvadítja. Annyiszor képzelte már el magában ezt a jelenetet, de hogy pont ezen a napon fog megtörténni, arra igazán nem számított.
Szenvedélyesen felvezeti a kezeit Harry mellkasáig, addig nyújtózik, ameddig csak elér a keze, amikor a másik elkapja az egyiket, és finom csókokat kezd hinteni mind az öt ujjbegyére. Louis lehunyja a szemeit, az arcát pedig Harry csípöjére dönti, amíg élvezi az ilyesfajta gyengéd kényeztetést. Miután úgy érzi, Harry a tennivalói végére ért, visszahúzza tőle a kezét, és kigombolja a hófehér farmert, aminek cipzárja éppen fejmagasságba került vele. Mintha ők ketten minden téren egymásnak lennének teremtve. Louis érzi, és hallja is, hogy Harry légzése felgyorsul, amikor a nadrág korcába fúrva az ujjait, és hogy ne vesztegessen felesleges időt, az alsót is hozzá fogva, lassan lehúzza a bokájáig. Óvatosan kilépteti belőle a fiút, és utolsó mozdulatokként, a zoknikat is lekapja a lábáról. Így a fiatalabb férfi már anyaszült meztelenül áll előtte, az arcán pedig halványpiros foltok jelzik, hogy ha nem csinál vele valamit, még a végén visszaöltözik zavarában. A térdétől felfelé, végig a combján nyálas puszikkal halmozza el őt, majd a nyelvét is játékba hívva a megfelelő pillanatban, úgy nyal végig Harry teljes hosszán, hogy a másik nem csak, hogy levegőt elfelejt venni, de majdnem elájul Louis akciójától. Mire a férfi nyelve felér a mostanra már lassú szenvedélytől szivárgó makkjához és egyik kezével a tövére fogva belemártja a nyelvét az apró nyílásba, Harry torkából egy állatias nyögés tör fel. Louis elmosolyodik, és felemeli pilláit, hogy megnézhesse magának ezt a darabokra hulló angyalt. Harry hátravetett fejjel, remegő ujjakkal áll előtte, és komolyan úgy fest, mint aki elvesztette a kapcsolatot a külvilággal.
Louis kap a lehetőségen, hogy a kócos most nem tartja szemmel, és egy mozdulattal, mélyen a torkába engedi őt. Harry ettől zihálni kezd, és előre emeli a kezét, hogy Louis hajába kapaszkodhasson. Nagyon próbálja mozdulatlanul tartani a csípőjét, de nem mindig megy neki, így akaratlanul is előrelendíti néha, amitől érzi, hogy az idősebb hátrébb húzódna, de hiába, mert azt a mostanra már szorosan a fejét tartó kezei nem engedik. Szépen lassan nyeli el az örvény, és egyre durvábban kezdi Louis torkára erőltetni az erekcióját, és amikor az egyik nagy lökés belőle egy hangos nyögést vált ki, Louis-ból pedig azt, hogy kezeit Harry csípőjére téve kérjen egy kis időt, teljesen kihúzódik annak nyáltól csöpögő ajkai közül. Marokra fogja a saját farkát ugyan ott, ahol Louis is tartotta azelőtt, és a puhán fénylő makkal rajzolja körbe szerelme csábítóan duzzadt ajkait. Louis a nyelvét nyújtja érte, de Harry akkor elhúzza tőle, mielőtt hozzáérhetne. Mindketten elmosolyodnak, és ezt a kergetőző harcot játsszák még néhány másodpercig, aztán Louis taszít egy nagyot Harryn, aki ettől elveszti az egyensúlyát, és a mögötte elterülő ágyra huppan.
Az idősebb kínzóan lassan kezdi el lehámozni magáról is a megmaradt ruhákat. Itt nem sieti el annyira, külön veszi le a farmert és az alsót, egyenként szépen lassan a zoknikat, és olyan lassú vadászmozdulatokkal indul Harry felé, hogy annak a szemei is elkerekednek. Ahogy elég közel ér hozzá, azonnal marokra fogva az ökle köré csavarja Harry haját, és magára húzza. A fiú reagálni is alig bír, reszkető nyögés szakad ki a torkából, ami így Louis merevedésén is végigszalad.
- Istenem… - leheli az idősebb, és hátraveti a fejét, ahogy egyre lendületesebben ostromolja Harry száját. Hirtelen azt érzi, hogy az élvezet már lehelyezte alapjait a gerince mentén, ezért gyorsan elhúzódik, és kéjes tekintettel pillant le az előtte ülő Harryre. Térdével széttolva a másik lábait közéjük áll, és végignyalja a fiatalabb lüktető ajkait. – Mássz fel.
Harry szó nélkül követi az utasításokat, és el sem szakadva az idősebb kék íriszeitől, kúszik feljebb a párnák közé. Louis feltérdel az ágyra, és négykézláb mászik Harry után, egy mozdulattal széthúzva hosszú lábait, hogy közéjük simulva csókolhassa meg a göndört.
- Mondtam, hogy ha ezt csinálod, akkor én fogom szétszedni a szád – mondja rekedt hangon Louis, Harry ajakrágcsálására utalva, és egy lélegzetvételnyi időt sem hagyva a másiknak, harapja meg az alsó ajkát, hogy egy kicsit meghúzza azt. Harry felsóhajt az érzéstől, de hirtelen sokkal szűkölőbb hangokat ad ki, amikor megérzi az egymás mellé simuló merevedésüket. Louis fél kezén támaszkodva Harry válla felett, szabad kezével lenyúl, és összefogja a feszülő férfiasságukat, hogy a kettőn egyszerre mozgathassa a kezét.
- Lou… - mordul fel Harry remegő hanggal, Louis agyát pedig elönti a vágy attól, ahogy az egyébként is annyira imádott becenevét, amit Harry szerettetett meg vele a napokban, a fiú a szájába nyögi. – Kérlek…
- Mit szeretnél? – incselkedik vele Louis, és finoman harapdálja a száját, aztán csókolja az arcát, hogy végül a nyakán is összecsípje a vékony bőrt, ezzel teljesen elvéve Harry eszét.
- Magamban akarlak végre – zihálja a fiatalabbik, és fenekével fészkelődni kezd Louis alatt. – Olyan régóta vágyom már rá.
- Attól kezdve érezni akarlak a farkam köré feszülve, hogy megláttalak abban az idétlen mikulás sapkában – mosolyodik el Louis, és végignyal Harry nyakán a füle tövéig.
- Istenem… - leheli, és a plafonra emeli a tekintetét. – Annyi időt vesztegettünk el.
- Egyetlen percet sem vesztegettünk el – emeli újra a fiatalabbra a tekintetét Louis, és végigsimít az álla vonalán. – Minden így volt tökéletes.
- Szeretlek – súgja halkan Louis-nak, aki csak gyengéden elmosolyodik ezen.
- Én is, baba – ad egy puszit a szája sarkára. – És mostantól a világ minden ideje a miénk.
Harry tudja, hogy ezekről még beszélniük kell, hiszen a férfi egy világjáró, ő pedig a boltjának él, és nagyon sok kompromisszumot kell majd kötniük, de ő kész rá ezért a férfiért. Szeretetteljesen néz rá, ahogy Louis az ágy melletti kisasztal fiókjához nyúl, és egy apró ezüstös tasakot ás elő, egy flakon síkosítóval. A tubus még bontatlan, Louis nem gyakran cipel fel a lakására férfiakat. Talán egy vagy két srác járhatott már itt eddig, de velük sem jutott fel az ágyáig. Annál sürgetőbb volt akkor a kielégülés. Nem figyelt rájuk így. Harry az első, akivel megosztja ezt az ágyat, mióta megvette a lakást.
A fogával feltépi az óvszeres tasakot, és egy gyors mozdulattal a farkára görgeti, aztán már pattan is a kupak, hogy bekenje magát a hideg géllel. Amit nem tud magán elsimogatni, azt úgy keni Harry a tűznél is forróbban égő bejáratára, hogy közben egy pillanatra sem téveszti szem elől a kócos élvezettől eltorzuló arcát. Nem akar kárt tenni a fiúban, ezért még mielőtt ő kezdené ostromolni a szoros izmokat, előbb az ujjait hívja sorban segítségül. Amikor Harry már kontrollálatlanul veszi a levegőt, és úgy dobálja a fejét egyik oldalról a másikra, mintha valami kínozná, akkor úgy dönt, hogy nem húzza tovább megtépázott türelmét.
Lassan illeszti be a makkját, aztán merül el egyre mélyebben a fiúban, míg már nem tud tovább menni, ott viszont muszáj is megállnia, ha nem akar pillanatokon belül elélvezni. Harry mindkét térdét felemeli ameddig csak tudja, és míg egyiket a feneke fölé kulcsolja, a másik lábát Louis vállára teszi, ezzel biztosítva a tökéletes hozzáférést az idősebbnek.
- Baszki… - zihálja Louis, ahogy végignéz a helyzetükön, és most rengeteg hálát rebeg el a lakberendezőnek, amiért oldalra odatette azt a billenős tükröt, ami jelenleg pontosan feléjük néz, és magukat látják benne. – Nézz oda, baba.
Harry oldalra pillant, de csak egyetlen másodpercig bírja a látványt, mert akkor Louis azonnal mozogni kezd benne, neki pedig hátra fordulnak a szemei is a hirtelen mozdulatoktól.
Nincs szükségük túl sok időre, hogy mindketten csatakosan, és hangosan sóhajtozva, olykor a nyögéseiket is szabadon engedve csapódjanak egymásnak. Louis már képtelen visszafogni magát, és olyan eszeveszett ütemet diktál az alatta hánykolódó férfinak, hogy egy picit még meg is rémül néha egy-egy hangosabb nyögésnél. Nem akarja bántani Harryt, de úgy érzi, az önkontrollja is messzire szállt már. Képtelen lenne gyengédebb lenni. Annyira közel van. Harry időközben többször is kényeztetni akarta saját magát, de Louis nem engedte neki. Néhány érintést hagyott csak, mielőtt elhúzta róla a kezét, és megtiltotta neki, hogy magához érjen. Mostanra már ő ért abba a szakaszba, hogy minden lökéssel közelebb kerül a szakadék széléhez, és biztosítva, hogy ha nem is egyszerre, de közel egy időben érjék el a végső megsemmisülést, most ő markol rá Harry lüktetve könyörgő merevedésére, ami a hasán fekve várja, hogy végre enyhülést kapjon.
Ugyanabban a tempóban kezdi masszírozni, ahogy ő is mozog benne, és Harry többé képtelen visszatartani a hangokat, amik valahol mélyen a torkában születnek meg, és rekedt nyögésként törnek a felszínre. Hangos, és nem is igyekszik visszafogni magát, ami Louis-t is teljesen megvadítja. Erősebben lendíti a csípőjét, mint eddig, és úgy szorít rá Harryre, hogy a fiatalabb most elnémul, és néhány rándulás után Louis kezére, és a saját mellkasára élvez. Olyan gyorsan jött, hogy ha akarta volna, se tudta volna figyelmeztetni a másikat.
Mindeközben Louis még mindig nem áll meg egyetlen levegővételre sem, és Harry sűrű izomösszehúzódásai neki is megadják az utolsó döfést. Darabokra hullva élvez a gumiba, ahogy közben megragadja Harry bokáját a vállán, és abba kapaszkodva próbál nem a fiatalabb testére zuhanni.
Pár mély sóhaj után lenéz Harryre, aki azzal egyidőben rámosolyog, és most már biztosan érzi, hogy Tracynek igaza van. Beleszeretett ebbe a fiúba úgy, hogy észre sem vette, mikor történt. Miután mindketten megnyugodtak egy kicsit, kiránt néhányat az éjjeli lámpa melletti zsebkendős dobozból, és először letörölgeti Harry tetovált felsőtestét, aztán végül kelletlenül kihúzódik belőle, mostanra már csak félmerev férfiasságával, és a lehúzott óvszert is abba csomagolva törli meg magát is, aztán egy jól irányzott dobással a nyitott fürdőajtón hajítja be, hogy majd reggel kidobja. Lenyúl, és magukra húzva a takarót bújik a kócos hajzuhatagba, hogy a fiú karja alatt átnyúlva magához húzza. Ad egy apró csókot a füle mögé, Harry pedig hátranyúlva simogatja meg az idősebb férfi combját.
- Jó éjszakát, baba – súgja már félálomban, és mintha még hallaná, ahogy Harry is ezt mondja neki, mielőtt elnyomja az álom, angyalával a karjai közt.
Reggel Louis arra ébred, hogy a fény erősen próbál a csukott szemhéjai alá is beférkőzni. A párna alá dugja a fejét, amikor újra lepereg előtte az előző éjszaka, és keresni kezdi maga mellett a kócost.
Kidugja a fejét a párna alól, amikor nem találja, és így most már láthatja is, hogy Harry nincs az ágyban. Egy pillanatra megrémül, és szinte megelevenedik maga előtt, ahogy a másik kora reggel, néma csendben összeszedi a ruháit, és eltűnik az életéből. Kétségbeesetten kezd kalapálni a szíve erre a gondolatra, és gyorsan kimászik a takarók közül. Egy hangos sóhajjal fújja ki az eddig frusztráltan benntartott levegőt, amikor Harry tegnapi ruháit ugyanott találja szétszórva a padlón. Akkor biztosan még valahol a lakásban kell lennie. Magára kap egy tiszta alsót a gardróbból, felvesz egy melegítőt és egy pólót, aztán a göndör hercegnője nyomát kezdi felkutatni.
Néhány szobába bekukkantott odáig, de végül a konyhában talál rá Harryre, aki nagy beleéléssel éppen egy nagy adag palacsinta fölé tornyosul.
- Jó reggelt, tündérem – köszön neki Louis, az egyik konyhapultnak támaszkodva.
- Lou – mosolyodik el a zöld szemű, és máris az idősebb férfihoz sétál, hogy az annak kócosan meredező tincsei közé fűzze az ujjait, és lassú csókba vonja.
- Mm, minden reggel ezt szeretném – mosolyodik el Louis, ahogy elválnak egymástól, és egy aprót csap Harry fenekére, akin szintén Louis egyik melegítője feszül. Kicsi rá, és éppen ettől találja ezt Louis olyan szexinek. Felül az idősebb egyik egyszerű fehér pólója simul rá, és pont úgy néz ki, mintha minden ruháját kinőtte volna legalább egy számmal. - Mit művelsz idelent?
- Reggelit… és meglepetést – mutat az asztalra, ahol kávé gőzölög, palacsinták illatoznak, hozzá juharszirup, vaj, és csokoládékrém van kikészítve.
- Amerikai reggeli – mosolyodik el Louis, és leül az egyik tányér fölé. Ám akkor meglátja, hogy a palacsinta torony tetejére fehér krémmel van felfestve egy “Boldog születésnapot” felirat, alatta egy szívecskével. - Édesem… Köszönöm szépen, de…
- Tudom, hogy tegnap volt, de nem volt alkalmam tortát csinálni neked, és ezért kellemetlenül éreztem magam.
- Emiatt korábban keltél, hogy bepótold? - néz fel rá, és megsimogatja a mellette álló fiú combját.
- Igen - mosolyodik el szégyenlősen, aztán leül Louis mellé.
Miután mindent elfogyasztottak, és egymást simogatva beszélgettek még egy kicsit, Harry idegesen kezd el fészkelődni a székén, az idősebb pedig ezt nem tudja mire vélni.
- Minden rendben? – kérdezi meg, mert aggódik, hogy Harry talán nem mond el neki valami fontosat.
- Igen, csak… - kezdi a göndör, és egy frusztrált mozdulattal hátrafésüli az előrehullott tincseit. – Szeretnék adni neked valamit.
- Harry…
- Kérlek – szakítja félbe a fiatalabb, mielőtt befejezhetné a mondatot, és már fel is ugrik, hogy a nappaliban hagyott táskájához siessen. Louis utána sétál, és addigra Harry már a fa előtt áll, háta mögé rejtett kezekkel.
- Boldog karácsonyt, Lou – mosolyodik el, és egy hógömböt húz előre. Louis leesett állal lépked elé, és a levegő is a tüdejébe szorul, amikor meglátja, hogy ez az a hógömb.
- Harry, kicsim, ezt nem adhatod nekem – ingatja meg a fejét, és anélkül teszi kezeit Harry felé nyúló csuklóira, hogy elvenné tőle a nagyapja hógömbjét.
- Szeretném – bólint mosolyogva Harry. – Boldoggá tennél vele.
- Jaj, te… - csókolja meg szerelmesen a göndört, és végül elveszi tőle a kincset, amit a fiú neki szánt. Megrázza és ámulva nézi a benne hulló végtelen, apró hópihék sokaságát. – Én is szeretnék adni valamit.
- Ide vele! – vigyorodik el Harry, és játékosan összedörzsöli a tenyerét. Louis felnevet ezen, és az emeletre rohan, hogy lekapja a polcról azt, amit mindenképpen szeretne odaadni a karácsonyimádó bongyori fiúnak.
Visszaérve a nappaliba látja, hogy Harry már az asztal közepére tette a gömböt, ezzel eldöntve, hol lesz annak méltó helye.
- Boldog karácsonyt, hercegnőm – ad egy puszit Harry orrára, és közben a kezébe adja Charles Dickens, Karácsonyi Énekének első kiadását. Harry csak akkor látja meg mekkora kincset tart a kezében, amikor kinyitja azt, és észre veszi, hogy az első oldalon az író dedikálta azt, kellemes ünnepeket kívánva az olvasójának. A szemei könnybe lábadnak, úgy keresi Louis pillantását. Meg sem szólal, csak elmosolyodik, és az alacsonyabb nyakába borul.
Hosszú másodpercekig tartó összeborulásukat a csengő éktelen üvöltése szakítja félbe, és Louis értetlenül indul el az ajtó felé. Amikor kitárja azt, húga, Lottie ugrik a nyakába, és ott puszilja az arcát, ahol csak éri. A gyerekek elfutnak mellette, és már kergetőzni is kezdenek a hatalmas lakásban, mindenki más pedig mosolyogva tolong az ajtóban, majd miután bejutottak, lekapkodják a kabátokat, és a nappaliba indulnak.
Louis nem tud besietni, hogy Harry védelmére keljen a csajokkal szemben, mert anyja elkapja a karját, és szoros ölelésbe vonja elsőszülött nagyfiát.
- Miért nem hívtatok? – kérdi az anyja vállába motyogva, mielőtt az asszony megfojtaná.
- Hívtunk, csak hiába – nevet fel Johanna, ahogy néhány puszival elengedi a fiát. – Nem vetted fel.
- Basszus…
- Ezért csak fogtunk egy taxit, és eljöttünk a címedre. Lent egy kutyasétáltató hölgy mögött jöttünk be.
- Hihetetlenek vagytok – ingatja meg a fejét a férfi, és megfogja az anyja kezét, hogy a nappaliba vezesse őt is. Miután beérnek, meglátja a karácsonyfa mellett ácsorgó Harryt, háta mögött összekulcsolt karokkal, enyhe pírral az arcán. De aztán ahogy rátalálnak egymás pillantására a távolból, nyugodtabban mosolyognak össze. – Szeretnék bemutatni nektek valakit.



<<< előző rész

Megosztás:

HOZZÁSZÓLÁSOK

2 megjegyzés:

  1. Szia 🙂 most vonaton ülve végigolvastam az egészet, és imádtam 😍 nagyon kedves, szívet melengető történet volt, pont karácsonyra való. Imádtam a karaktereket, meg Harry boltját a sok kis karácsonyi “bizbasszal”, és azokat, akiktől vásárolt.😍 Cukormázas sztori, és nekem most pont erre volt szükségem. Köszönjük a meglepit és boldog új évet! 😊 puszi 😘

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Örülök, hogy itt látlak! :) Köszönöm, minden sorodnak nagyon örültem. :) Pont azért írtam, mert gondoltam, hogy karácsonykor jól fog ez jönni sokaknak. :)
      Boldog új évet neked is!
      Puszillak! <3

      Törlés